Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1884

— 23 — nyeri meg a képességet a magyarázat menetét lélekben követni, a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni stb. tehát a jegyzés egyik fő célja nem valósul meg. Ezzel azonban nem akarom azt értetni, mintha a gyorsírást egyáltalán kitiltani óhajtanám; csak kezdetben, inig a rendszeres jegyzést megszokta, mert különben — a mint én ismerem a gyermek öngondolkozásra való készségét — százat teszek egy ellen, hogy az szórói-szóra fog jegyezni; később semmi ok sincs, hogy ügyességét saját könnyítésére fel no használja, de csak is a többször érintett irányban. Néhány hónap múlva, midőn már a tanulók legalább némileg belejöttek a helyes jegyzésbe, csak az a teendője a tanárnak, hogy lankadás vagy visszaesés be ne következzék; sürgesse tehát a hanyatlókat, néha-néha olvastassa fel azután is egyesek jegyzetét — ha valaki gyöngén felel, hozassa ki vele jegyzőkönyvét és nézze meg lejegyezte-e az előző magyarázatot. Azon szünetelés alatt, melyről a figyelem ébrentartásnál emlékeztem, olvastasson fel régibb jegyzetet, mely a magyarázattal valami vonatkozásban áll, mondassa el vele sajátszavaival bővebben. Ennek kettős haszna van ; kitűnik elég pontos volt-e a jegyzet az illető tehetségéhez mérten, és utasítást adhat a tanár, miként kell rövid jegyzet után bővebben felelni, a vázt megtestesíteni. Végre még csak két megjegyzést kívánok tenni, t. i. hogy a tanár ne kivánja, hogy a jegyzetek egy rámára szabassanak, hanem engedje meg, hogy mindenki saját egyéniségéhez mérten fejleszszc jegyzési modorát, mert egyiknek emlékezeté több, másiknak kevesebb segítségre van szüksége, hogy az elmondottakat megértse, emlékezetében megtarthassa, ha már némileg elmosódtak ismét felújjithassa. Sok tanuló megteszi, hogy iskolai jegyzeteit otthon kibővíti és letisztázza. Természetesen ez mint a tanúló szorgalmának, igyekezetének jele, igen is méltánylandó, de a tanár ezt ne sürgesse, annál kevésbbé követelje. 3. Kiegészítésül, illetőleg záradékúl a számtani vázlatok- ós táblázatokról kell még szóllanom. Ezek az egyes önálló szakaszokról készített jegyzetek összegezései. Céljok az, liogy az egészről világos, könnyen áttekinthető képet adjanak, hogy az egyes részeket kapcsolatba hozzák, a szabályok, igazságok közötti összefüggést vagy különbözést kellő csoportosítás által kitüntessék, rövidségek által biztatók legyenek, végre hogy alakjok sajátos berendezések által az alak- és helyi emlékező tehetségre hatva, a tárgynak betanulását és emlékezetben tartását megkönnyítsék. Céljokból önkényt folynak kellékeik, valamint nagy fontosságuk, hasznuk a tanításnál. Több tudomány tanításánál nem is hiányoznak ily táblázatok, csoportosítások, a mértan sem mellőzi egészen, főleg a szögmértanban. A számtanban azonban kivéve a képletgyüjteményeket, nem igen találtam nyomára is, pedig azon okok, melyek más tantárgynál nekik fontosságot adnak, a számtannál is épen oly nyomatékkal bírnak, s készitésök sem jár nagyobb fáradsággal. Példaként egyet ide mellékelek; ez a betüszámtani hat alap művelet szabályait állítja elénk lehető legegyszerűbb alakban.