Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1884

— 20 — kiemelvén azon hasznot, mit a tanuló és tanár s átalán a tanügy abból merit, ha a tanúlók megszokják a rendes s helyes irányú jegyzést. Hogy azonban félre ne értessem, s hogy értekezésemnek valami kis haszna is legyen, részletezni fogom azon eljárásomat, melyet a jegyeztetésnél követek, melyet eddigi tapasztalataim szerint célszerűnek s helyesnek találtam. Záradékul a vázlatok és táblázatokról fogok egyetmást elmondani, melyek arra szolgálnak, hogy a tanúlók jegyzeteiket összefoglalják s azok használhatását, áttekintését maguknak megkönnyítsék. 1. a) A figyelem ébrentartásának eszközeiről szólva, érintettem a jegyzés fontosságát, szükségességét. b) A mennyiségtannál a tanár, ha eredményt akar, nem haladhat szorosan a könyv szerint. Az osztály fejlettsége, képessége és képzettségéhez kell szabnia módszerét ; kiválogatni a részleteket vagy az anyagot másként csoportosítani. Néha a bizonyítások vagy a szabályok lehozatala mindjárt általánosíthatók, máskor indukcióhoz kell folyamodni. Egyik osztályban nem szükséges a bonyolultabb, nehezebben tisztázható eseteket utánpótlásra hagyni, míg másikban ez — ha nem akarjuk az egyszerüebbeket is kockáztatni — föltétlenül szükséges. De tegyük föl, hogy egészen a könyv szerint haladunk, mégis a tanárnak kell az egyes tételek között lévő összefüggést kiemelni, figyelmeztetni a tanulókat a bizonyítás menetére, azon fogásokra, melyek által a menetet, vagy a már lehozott képletet könnyebben emiékezetökben tarthatják ; kijelölni a sarkpontokat, melyek megértésétől az egésznek helyes felfogása függ, utalni azon helyekre, melyeknek félreértése az okoskodást ingadozóvá, helytelenné teszi, vagy hamis következtetésekre nyit kaput stb. Mindezek nincsenek benn a könyvben s nem is kivánható, hogy benne legyenek; a tankönyvek egy ország tamilé ifjúsága számára iratnak ós a tanterv követelményeinek kell megfelelniük ; nem simulhat tehát egy intézet, még kevésbbé egy osztály igényeihez. Azért van a tanár, azért nem pótolja a tanárt bármily részletes magyarázó jegyzetekkel elárasztott tankönyv sem. Azonban a tanár szavai elröpülnek, az ujabb tananyag, az egymást rohamosan követő különböző tantárgyak változatos, egymással semmi összefüggésben nem lévő eszméivel, fogalmaival, szavaival, kiszorítják vagy legalább is elhomályosítják a tanuló emlékezetében a tanár figyelmeztetéseit, rövid, néha csak odavetett megjegyzéseit. IIa azonban a tanulók jegyeznek, jól vezetett jegyzetükben bár mikor és bár hol akadnak is meg, mindenkor utasítást, segítséget fognak találni; különösen midőn évi vagy érettségi vizsgálatokra készülnek, veszik észre, menynyire meggyorsítja és megkönnyíti a készülést, egy 111 a g u k s z á m á r a készült jegyzet. c) IIa a tanulók, megtanúlják és megszokják a helyes jegyzést — nem tartom merésznek azt állítani, hogy oly tudományt szereztek meg, melynek az életben veszik annyi hasznát, mint egy kötelező tantárgynak. A gimnáziumból a tanulók jó részben magasabb tanintézetekbe mennek, hol a tanárok előadásaikban ritkán kötik magukat bizonyos könyvhöz, rendesen saját buvárlataikat is beszövik előadásaikba s igy a hallgatóknak, ha azt akarják, hogy gyümölcsöző