Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1884

jegyek — hogy úgy mondjam — hivatalos alapját a tanúló rendes felelése és.az iskolai gyakorlat adja és pedig az első — mivel erről az egész osztálynak tudomása van — képezi a tanúlók részéről a tanár igazságossága, irányukban való egész viselkedése fölötti Ítéletük kiindulási pontját. Továbbá a feleletek minősége egészben véve kritériuma annak, váljon a módszer, melyet a tanár magyarázatánál követett, megfelelt-e az osztály képzettségének, erejének — ebből megítélheti nem értetett-e félre, vagy általán megértetett-e; nem kell-e valamit pótolnia, tisztáznia, hogy biztos lépéssel előbbre haladhasson. Felelés közben legjobban megfigyelhető a tanúló egyénisége. Felszinre kerülnek ilyenkor ép úgy fogyatkozásai, mint jó tulajdonságai — lassú vagy gyors gondolkozása, félénksége, idegessége, vagy bátorsága, találékonysága, a szavak összefűzésében való képessége, önhittsége, dacra való hajlama stb. stb. Már első felelésnél jó, ha a tanár ezekre is ügyel, már csak azért is, hogy a további feleléseknél azokat tekintetbe vehesse. Végre a feleltetés hatalmas eszköz a tanár kezében az osztály fegyelmezésére, a hanyagok, figyelmetlenek megjavítására, vagy büntetésére, a vad hajtások nyesegetésére, — a termékenyek, virágzók és gyümölcsözők ápolására. Ezen szempontok azok, melyek általában iránytadók a tanár eljárására nézve az examinálásnál. Most térjünk át a részletekre. 1. Ami a feleltetés idejét illeti, részemről legcélszerűbbnek tartom, ha minden órában s annak mindig az elején examinálunk. Alsó osztályokban megtehetjük, a tananyag csekélyebb volta miatt is, hogy több órán át kalkulusra nem kérdezünk, hanem a kifejtett szabályokat, különböző példák kidolgozása által lehetőleg a gyermekek előtt világosabbá igyekszünk tenni. Nem árt a felső osztályokban is, különösen az algebra egyes eseteinél p. o. a gyökös mennyiségek műveleteinél, a logaritmusok gyakorlati alkalmazásainál, stb. nemcsak a szabályt megállapítani, a képleteket lehozni, de a fiúk által a tanár vezetése mellett lehetőleg változatos példákat az examinálás előtt kidolgoztatni. Vannak, kik előbb magyaráznak, azután hallgatják ki a múlt órai feladványt. Ezen eljárásnak, ha rendszeresen így tesz a tanár, más okát nem igen bírom adni, mint hogy maga a tanár is órárólórára készül és pd. nem oly tömegből, melynek kifogyhatatlanságáról meg volna győződve. Rendesen olyanok teszik ezt, kiknek a mathezis nem szaktárgyuk. Természetesen elitélendő ezen szokás, már csak azon egy okból is, mert ilyenkor a tanulók nagyobb, és pedig főleg azon része, melynek legnagyobb szüksége van a magyarázatra, egész lélekkel nem tud figyelni; ugyanis folyton a felelésre és a felelendő feladványra gondol. Néha a tanár heteken át magyaráz s az egész tömeget egyszerre kérdezi ki. Olyan tantárgyaknál, melyek inkább az emlékező tehetséget veszik igénybe, s melynél a részleteknek inkább megjegyzése, mint megértése szükséges — épenséggel indokolható ezen eljárás, mert általa nagyobb tömegek emlékezetben tartására szoktattatik a tanuló, de a mathezisnál az elmondottakat úgyis mindig mind kell tudni; én nem oszthatok, ha szorozni, kivonni, stb. nem tudok, főleg pedig ily eljárás mellett megtörténik, hogy a magyarázás folyamában valamely részt meg nem értettek vagy félre értettek a tanulók és így az egész heti magyarázat