Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1878

— 15 — kliljenek. Mások nem tagadják ugyan a lélek létét, de gazdát arra nézve elismerni nem akarnak, önkényöket követik, a hit-erkölcsi törvényeket mellőzik; gazdagodnak, a hogy lehet; vágyaikat kielégítik, a meddig lehet, a földi örömökben helyezvén az élet czélját és a legfőbb bölcseséget. Teremtés, megváltás, malaszteszközök, megigazúlás sat. reájok nézve csak a kátéból fönmaradt gyermekkori fogalmak, melyeknek a gyermekész, korlátolt elme, bigottság tulajdoníthat reál értéket, de mely fogalmakat az emancipatio reájok nézve annyira kitisztázott, hogy üres visszaemlékezésen kívül nem maradt egyéb fenn belőlök. Ezekről mondotta az Úr Izsaiás próféta által: Halljátok egek és föld! Gyermekeket neveltem föl, ők pedig megvetettek engem. Az ökör megismeri gazdáját és a szamár ura jászolát: az én népem nem ismer el engemet. Minthogy meg vagyok győződve, hogy értekezésemben a szülők szintiig}' egész munkát kívánnak tőlem, mint tette azt munkásaira nézve az értekezés I-ső pontjában emlitettt gazda : a föltett kérdésre: Mért kell 3-or a gyermekeket hiterkölcsileg nevelni? meg fogok felelni bátran, ha feleletem által netán megzavarnám is némely lelki tespedő nyugalmas álmát. Hiszen az ébresztőt is nem egyszer szidjuk, a miért édes álmunkból fölkeltett, hanem azért nem csak ki nem dobjuk szobánkból; de ha elkopott, újat veszünk magunknak az órásnál. Isten országa. Isten országa alatt vagy a mennyországot értjük, hol a megdicsőült lelkek zavartalan boldogságot élveznek; vagy azt az országot, melyet Krisztus, Isten Fia, itt a földön megalapított. E két ország tulajdonképen egy, minthogy mindkettő ugyanazon egy Isten országa, mindkettőben Isten sz. akarata az uralkodó, azon különbséggel még is, hogy Isten földi országában a hit az alapföltétel, az isteni akarat teljesítése és a szeretet gyakorlása küzdelembe kerül; a földi élet megpróbáltatás, lehet hinni vagy nem hinni, Isten sz. akaratát teljesíteni, vagy megvetni: mig a mennyországban a hitet a szemlélet váltja föl, Isten akarata egyszersmind a szentek kívánsága, és a szeretet nem küzdelem többé, hanem boldog élvezet. El öröktől fogva a minden lét és élet okát magában foglaló Isten, az öntudattal bíró véghetetlen Lény vagy is Szellem, Ki örök fény és folt nélkül való világosság s Ki határtalan tökélye által Önmagában föltétlen boldogság. Benne gondolat, lét, akarat egy; 0 mondotta: „Legyen" és megteremtette a szellemi és anyagi világot, rányomván a szellemi világra az erkölcsi, az anyagi világra a gépies jelleget, hogy a szellemi lények közt erkölcsileg azaz szabad cselekvés utján teljesüljön sz. akarata, az anyagvilágban pedig gépies pontossággal uralkodjék mindenható ereje. A teremtés: kinyilatkoztatás; Isten a szellemi lények létrehozásában kinyilatkoztatta szeretetét, az anyagi világ teremtésében mindenható erejét; az erkölcsi rendben nagy szentségét, az anyagi világrendben művészi hatalmát; mindkettőben bölcseségét, fönségét és jóságát. Isten határtalan ereje által uralkodik az anyagi világ fölött, a megszámíthatatlan égi testek mozgási törvényeiben szintúgy, mint az anyagi természet folytonos fejlődésében. De uralkodik Isten sz. akarata a szellemi lények közt is, mely uralomnak, midőn még az ember teremtése előtt a világosság angyala és követői