Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1877

— 17 — (lik fő tényezőjéről. E pontot rövidebben tárgyalhatom azért, mert az értekezés eddig is mindig a gyermekről, mint az iskoláztatás tárgyáról szólott. Bizonyos művészhez beállott egykor egy gazdag ifjú tanítványnak. A művész jó siker reményében elfogadta tanítványul az ifjút. De a mester, habár megkettőztette szorgalmát és türelmét s mit sem hagyott megkisérletleníil, tanítványával még sem ment semmire. Ekkor elboesájtotta őt e szavakkal: Ön látja, hogy nekem van föltálalni való ételem, de önnek nincs kanala, melylyel azt megegye. Lássunk közelebb álló eseteket. A lefolyt tanév első időszaka után, t. i. karácsonkor a pécsi k. főgymnásium első osztályából 18 tanuló a Rendtartás előírása szerint eltávolíttatott. Eltávolítás után ezen tanulók szülői közül többen arra kértek engem igazgatót, engedjem meg, hogy gyermekeik a tanév végén magánvizsgálatot tehessenek. Azon kikötés mellett, hogy az illető tanulók volt osztálytársaik előtt fognának megvizsgáltatni, engedtem a kérelemnek, sőt jeles ifjakat adtam melléjök instruktorokúl. De ime, rövid idő múlva több szülő kijelentette, hogy a középtanodai iskoláztatástól eláll. Megfigyelvén ugyanis az instruktor eljárása közt gyermekeiket, meggyőződtek, hogy azok nem középtanodába valók, mert nincsen arra tehetségök. Az étel jól fel volt tálalva, de a gyermeknek nem volt kanala, melylyel azt megegye, íme a tanuló ifjúra, mint az iskolázás szükséges tényezőjére egy adat! Az eltávolított 18 tanuló közül voltak többen, kik tűrhetetlen rossz viseletet tanúsítottak. Nem használt sem többszörös elültetés, sem a padból kiállítás, sem az egy-egy tanóra alól való kiutasítás. A mellett, hogy az előadást folytonosan zavarták, közűlök némelyek annyira féktelenek, sőt vadak voltak, hogy gyöngébb osztálytársaikat verték, letiporták, megvérezték. Hogy a szülők alkalmilag figyelmeztetve voltak, azt bővebben érinteni fölösleges. Még ha tettek volna is ezen tanulók a tanulmányokban valamelyes előmenetelt, akkor sem tttrettethcttek volna meg a tanintézetben, mert, a szó szoros értelmében neveletlen gyermekek levén, a többiek közé nem illettek. íme, jó házi nevelés hiányában a tanuló ifjúra, mint az iskolázás szükséges* tényezőjére a második adat! Végre, az eltávolított 18 tanuló közül voltak ifjak, kik meglehetős észtehetséggel birtak; mert, ha esetleg az előadásokra figyeltek, fölhivatván, feleltek; de kik, daczára az igazgatói és tanári intéseknek, négy hónap lefolyása alatt semmit sem tanultak és valóban mit sem tudtak. Az előmenetel hiánya miatt tehát a tanintézetből eltávolíttattak. Nevezetes, hogy eltávolítás után, midőn ezek szülői gyermekeikkel együtt előttem megjelentek, következőleg korholták őket: Lásd, otthon nem tanultál soha, most már nem lehetsz deák! íme, a kellő szülői közreműködés hiányában a tanuló ifjúra, mint az iskolázás szükséges tényezőjére a harmadik adat! A Rendtartás értelmében tanév közt kétszer osztatik ki Értesítő, azon czélból, hogy a szülők gyermekeik viselete és előmenetele felől biztos tudomást 3