Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1877

9 — táblát vagy könyvet; ki a betűket már ismeri és szótagol vagy olvasgat. Kétségkívül ez is csak kis gyermek, tehát figyelme gyönge és nagyon hajlandó a szórakozásra; ámde, minthogy a tanító olyanokról beszél, miket ő már ismer: mi sem természetesebb, mint hogy érdeklődik az ismert tárgy iránt; figyelme fölkeltetik és leköttetik; a tanító szavait fölfogja és megérti. S inert a tanító fölhívására bir helyesen felelni, a dicséret folytán kedvet bap a további részvevésre, figyelmessé válik és, ujabb kitüntetés után vágyódván, előre törekszik. S mert lelke meg vau már ragadtatva az iskola és tanulmányok által, midőn az iskolából haza megy, érdekkel beszéli el szülőinek a történteket, megmutatja a föladott leczkét; a mikor, ha a szülők eleven részvétet tanúsítanak a kis gyermek iskolai élete iránt; ha a leczkét fólmondani kivánó kis gyermeket kihallgatják, tovább tanítgatják és lelkesítik: ime a szerencsés kezdet az iskolák sikerére nézve; ime az előre törekvő kis gyermekben a jövendőbeli jeles tanuló ! A kis gyermek megtanul jól írni, helyesen és értelmesen olvasni; miáltal elsajátítja magának azon közeget, mely által az ismeretek birtokába juthat. De legfőbb az, hogy érdeklődik a tanulmányok iránt, kedvet kap az iskolához, vetélkedés, nemes törekvés szállja meg; kezd magára, mint jó tanulóra valamit adni, ösztönt nyer a munkához. Midőn a folyónak üj medret ásnak, hogy másfelé vezessék, nem szokás, de nem is szükséges a medret egész szélyességben megásni; elég, ha csak annyira ássák azt meg, hogy a viz irányt kapjon; a megadott irányban megássa azután saját erejével magának a medret. Épen így van a kis gyermekkel. Csak arra vár, hogy megindítsák és helyes irányt kapjon, melyben haladhasson. Ezt megkapja a gyermek, midőn a szülő lelki tehetségeit fejlesztgeti és, bármely csekély előismeretekkel ellátva, őt az iskolába beadja. A tehetségek fejlesztésében képességet nyert a gyermek, az előismeretekben pedig költségi előleget, hogy biztosan kezdhessen. A ki valamit jól elkezdett, mondja a közmondás, az fél munkát már elvégzett. Nem mondjuk, hogy további támogatásra nem lesz szüksége a gyermeknek, hiszen a folyó új medre kürül is van szükség további igazításra; hanem az iskolát jól bekezdő gyermeknek ott ül már szemeiben a reménysugár és arczán a kedv s nemes törekvés, hasonlóan a festőhez, kit a pillanat hatalma megragadott. Kérdem, azon fáradság, melyet a szülő az ily gyermek gondozására fordított, nincs-e kárpótolva százszorosan, midőn a szülő a jó reményű és nemes törekvésű kis gyermekre, mint jövendőbeli jeles ifjúra rátekintvén, boldog önérzettel elmondhatja: Ez az én fiam?! III. A szülök és a gyermek játéka. A kis gyermek egyik életeleme a játék. A játék mozgással és szórakozással van összekötve; a mozgás a testet fejleszti, a szórakozás a lelket eleveníti. 2