Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1876
— 20 — ján árnyékrajzban rajta ül. A gyermek a szülőtől nyeri az első szellemi benyomásokat, vele gondolkozik, vele érez, általa eszmél; csoda-e, ha végre sajátjává lesz, második természetévé válik a szülői lelkűiét? Innen magyarázható, hogy midőn felnő a gyermek, egymás után jelentkeznek nála bizonyos lelki tünemények, melyek semmi másra nem vezethetők vissza, mint a szülői lelkületre, melyet a gyermek kis korában felöltőit. Akkor a gyermek nem értette még azokat, nem is volt megérve reájok ; később mintegy lélektani következetességgel lépnek előtérbe és érvényesülnek. Azért senki jobban nem ismeri, mit gondol, mit érez, miután vágyódik a szülő, mint a gyermek. Hallhat a gyermek bármely üdvös tanitást, azért rendesen azt teszi, a mit a szülő ; intheti, korholhatja, büntetheti a gyermeket a tanító: midőn teheti, azt teszi, a mit tett vagy tesz a szülő. Innen a közmondás: A milyen a fa, olyan a gyümölcs ; és: Nem esik messze az alma fájától. A szülök nem csak nevelők, de egyszersmind példányképek. A mit a szülő gondol, mond és cselekszik, az helyes, jó a gyermek előtt, és viszont. Ha a gyermek látja, hogy a szülő áhítattól áthatva imátkozik, melléje húzódik és imára csatolja ö is apró kezeit; ha pedig hallja, hogy szülője káromkodik, gyakorolni fogja azt is a gyermek. Varrnak családok, melyekből ki van irtva a hazugság. Az ily családban nevelt gyermek, fölhivatva, őszintén elmondja saját hibáit is; ellenben, hol a szülök hazugok, ott a gyermekből alig fogja bár ki is kiirtani a hazugságot valaha. Ha a szülök törvényellenes tettekre vetemednek, csalván, lopván embertársaikat: bizonyos, hogy utánozni fogja ebben a gyermek szülőjét, mint tanítvány mesterét. Csaknem megfoghatatlan, hogy oly bűnök is kiütnek néha a gyermeken, melyeket pedig óvatosan rejtegetni törekedett gyermeke előtt a szülő. Vannak kivételek, de ezek csak kivételek. Nem csak a hit-erkölcsi életben, hanem a gondolkozásmódban, érzelmekben, indulat- és szenvedélyben, akarati szilárdság- vagy tétovázásban, taglejtés-, mozgás-, j árk álás-, magatartásban, tisztaság- vagy ellenkezőjében: szóval, mindenben követője, kinyomata szokott lenni a szülőnek a gyermek. Akarnak a szülök jó házi nevelést adni gyermekeiknek, legyenek ne csak oktatóik, nevelőik, hanem egyszersmind példányképeik az igazban, jóban, szép és nemes gondolkozásban, érzés és cselekvésben egyiránt. Vigyázzanak szavaikra; a gyermek figyelmét nem kerüli ki semmi. Még kölcsönös örömeikben se engedjenek meg magoknak a gyermek előtt semmit; a gyermek sokat nem ért meg, miket lát és hall, de megjegyzi magának és később kárt tehet magában épen a látottak vagy hallottak miatt. Sok gyermekromlásnak nem volt más oka, mint a szülök vigyáztalansága. Aristoteles mondotta, legjobb állam az, melyben az alattvalók engedelmeskednek az elüljáróknak, ezek pedig a törvényeknek. A családban alattvalók a gyermekek, elöljárók a szülök. Engedelmeskedjenek tehát a szülök az isteni és emberi törvényeknek, hogy a gyermekalattvalók bennök példányképet nyerjenek arra nézve, mint kell tisztelni a törvényeket. Ha a botrány, mely a kisdedeknek adatik, oly súlyos büntetés által fenyegettetik az evangéliumban : kétség kívül nagynak kell lenni azon áldásnak, melylyel jutalmaztatik az, ki a gyermeknek példányképet nyújt. S mi azon áldás, melylyel legközelebb jutalmaztatnak a példás életű szülök ? Egyebeken kívül a remekül fölnevelt jó gyermekek, kik, mint egykor Kornéliának, drága ékszerül fognak szolgálni a házi jó nevelést teljes mértékben kiszolgáltatott szülőknek. De hát ékesíthetnének-e a jól nevelt gyermekek, mint ékszerek, méltóbb keblet, mint a példás életű szülői keblet ? Ellenben, hol a szülő rósz példája volt a gyermek erkölcsi romlásának oka, vájjon a szülő által megrontott gyermek gyalázata nem tapad-e gyászemlékül a szülő nevéhez akkor is, midőn ennek hamvai már évek során át a föld alatt nyugszanak ? Zárszó. A gyermek jövendőbeli életpályája. A társadalom olyan, mint az emberi test. A testben vannak fő, szemek, kezek, lábok sat., szintúgy a társadalomban; a testben nem lehet minden tag fő, szem, kéz ... hanem a különféle életműködések szerint különböző tagok, ugyanígy van a társadalomban. Valamint a test csak akkor egészséges, ha a különböző tagok egybevágólag teljesítik kötelességeiket: szintúgy megvan minden egyes társadalmi tagnak a különböző foglalkozás szerint maga teendője, melyet a tagoknak teljesíteniük kell, hogy a társadalom egészségben fen- állhasson. Minden megszületett gyermek tagja a társadalomnak. A gyermekre ennél fogva, mint társadalmi tagra, életpálya vár. Hog yan fog erre eljutni a gyermek, talán esetleg, vaktában ? Van Gondviselés! Nem oly érteményben, hogy az fölvigyáz az égi testekre, népekre, nevezetesb fordulatokra, hanem oly érteményben, melyben mondotta azt
