Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1875

A jellem és jellemtelenség* kapcsolatban a neve Midőn a porosz kormány legújabb időben a kath. egyház ellen a harczot megindította és a jézus-társulati tagokat Poroszországból száműzte, Magyarország egy­két városának képviselő testülete, melyek pedig a kő­műves páholyoktól nem féltek, a száműzött jézus-társu­lati tagoktól féltek, nehogy portáikon tető alá kerülje­nek. Ki is fejezték ez iránt való félelmüket, midőn a porosz jezsuiták letelepedése ellen a m. k. miniszté­riumhoz felirtak és felirataikat Magyarország törvény­hatóságaihoz támogatás végett megküldötték. Mig ezen átiratok az ország különböző részeit hivatalos uton be­járták, nem hivatalos uton eljutottak az országos kép­viselők és hírlapok tudomására Budapestre. í A szokott esti órákban találkozott ugyanekkor a főváros bizonyos étkező helyiségében néhány orsz. kép­viselő. Csakhamar szőnyegre került a jezsuitakérdés. Egyik képviselő, nevezzük öt A-nak, ugy nyilatkozott, hogy ö ellensége a porosz,sőt minden jezsuitának. Ugyan­igy nyilatkozott B. és C. képviselő. Ekkor D. képviselő e szavakkal fordult A. képviselőhöz: Barátom, ha te ellensége vagy a jezsuitáknak, mért adtad fiadat a ka­locsai collegiumb a ? Én, úgymond A. képviselő, azért adtam fiamat a kalocsai collegiumba, hogy ugy ne jár­jon, mint atyja, kinek nincs sem hite, sem reménye. Atyai meggyőződésemnél fogva nem akarhatom, hogy fiam ily sorsra jusson; de mint képviselő így nem be­szélhetek. Hát te, barátom, kérdé B. képviselőtől, mért adtad fiadat a kalocsai collegiumba ? B. képviselő fe­leié: Barátom, ezek a 14—15 éves kölykek oly szere­pet kezdenek ma már játszani, mintha nagykorúak vol­nának : kártya, dombérozás, adósságcsinálás. A collegi­nmban fiam legalább ezt nem teheti, de tanulhat is va­lamit, mert utána néznek. Hanem ez privát meggyőző­désem ; mint képviselő igy nem beszélhetek. Midőn végre C. képviselőt kérdezé: Es te, barátom, mért vit­ted gyámfiadat a kalocsai fögymnasiumba ? C. képvi­selő válaszolta : Azért, barátom, mert Kalocsán jól tani­léssel. tanak. A papi iskolák, nagyobb részt, igen jó kezekben vannak, komolyan veszik a tanulást, azonfelül csepeg­tetnek az ifjakbajó elveket; ezt hallom beszélni min­denütt, ez meggyőződésem is, de mint képviselő, igy nem beszélhetek. Mint emiitettem, eljutottak az illető képv. testüle­tek feliratai a hírlapok tudomására is. Mig a buda­pesti hírlapok tetemes része tárgyiasan közölte a fel­iratokat és csak jelezte azon különböző fogadtatásokat, melyekben részesültek az átiratok a törvényhatóságok­nál : találkozott egy két lap, melyek hasábjain az új­dondászok, szinészfogással extemporizálván, elkiáltot­ták magokat: „Minthogy a papi tanárok tanulták a butító dogmatikát, nehogy elbutítsák a hazaifiusáoát, nem képesek a tanításra." Mivel pedig á dogmatika nem egyéb, mint a ker. káté, oknyomozólag és tudományo­san tárgyalva, a vitézlő újdondászok idézett szavai nem czéloznak kevesebbre, mint: Minthogy a papi tanárok keresztény elveket csepegtetnek a tanuló ifjúságba, azért képtelenek a tanitásra. Sok kérdés van napjainkban Európában, me­lyekre nézve sem a népek sem a kormányok nem érte­nek egyet; de nincs müveit nép vagy kormány, mely tagadná, hogy Európa mai polgárosodását és egyéb vi­lágrész felett való túlsúlyát a ker. hitnek köszöni. Mire nézve, minthogy az újdondász urak oly nagyot mondot­tak, hogy a czélon messze túl lőttek, szavaik nem érdemel­nek figyelmet. A ki koromsetét éjszakán meredek és sziklás helyeken többedmagával jár és azt kiabálja, oltsák el a kalauzoló égő fáklyát, mert szemeit bántja: azt az utazó társaság nem veszi többé tekintetbe, hanem magára hagyja. A mi további eszmetüzésre érdemes és valóban figyelemre méltó jelenség, az a három képviselőnek a jezsuitakérdésben tett nyilatkozata. Mind a három nyi­latkozatban szorosan véve két ember szólott: az atya és a képviselő. Az atya kimondotta meggyőződését, a l*

Next

/
Oldalképek
Tartalom