Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1874
14 fenállott, mielőtt a tudomány létezett, tehát tényező lehetett volna; a magán- és közjogi törvények szintén nem alaposzlopok, mert ezen törvények a körülmények szerint változnak, mig a társadalom és állam alaposzlopai változ- hatatlanok és ugyanazok lesznek, mig nemünk e földön fenmarad. Ugyanezt bizonyítja a történettan. Görögországot a perzsa háborúk korában már úgy találjuk, mint mely társadalmi és állami tekintetben legszilárdabb álláspontot foglal el, pedig a tudományok csak ezen háborúk után virágzottak fel; midőn azután a felvirágzás bekövetkezett, a tudomány, ha képes lett volna, bizonyára biztosított volna a görög társadalom és államiság fenállásának pár ezer évnyi tartamot, de ez nem történt meg; Augusztus korában a görög társadalom alaposzlopai már rég elkorhadtak, Hellas államiságát elvesztette, —jeléül annak, hogy a tudomány, a mint nem alapit társadalmat és államot, szintúgy nem képes azt fentartani, vagy is a bel rothadástól megőrizni. — Ha volt állam, mely a törvényekkel sokat foglalkozott, az Roma volt. Köztársasági kormányforma mellett fegyelmileg szervezve, mint katonai és hóditó állam, örök időkre látszott alapítva lenni; innen elnevezése: Roma aeterna. De mit használnak a törvények, ha hiányzik a lelkűiét, mely azokat tiszteletben tartsa, azaz megtartsa ? A születésnél fogva kapzsi, mértéktelen, gőgös, zsarnok, indulatos, szenvedélyes emberi természet puszta törvények által nem fékezhető ! Mire nézve, midőn Roma Karthágót leverte és világhatalmi állását elfoglalta, az esküszegö és gyilkos Jugurtha már nyílt tért talált Romában a corrup- tiónak, annyira, hogy onnan büntetlenül eltávozván, visszafordult és megjósolta Roma enyészetét, felkiáltván: O urbem venalem et mature perituram, si emptorem invenerit. A mintaszerű törvény államban, Romában már ekkor benn volt a corruptio és terjedt oly mérvben, hogy Horác 3. k. 6. énekében vésztjósólag veti szemére Romának: Deos neglectos — nuptias inquinatas — matura virgo incestos amores de tenero meditatur ungvi és egyebeket, melyeket jobb nem idézni. Pedig Roma ekkor úszott a törvényekben, a világnak parancsolt, nagy hadseregekkel rendelkezett, a tudomány és irodalom aranykorát élte, de — azért összeroskadt, mert, mint Horác szavaiból is kivehető, nem bírta már azt a savat, mely öt e bel rothadástól megmenthette volna, az istenfélelmet, és az abból származó jó erkölcsöket, az államok és társadalom ezen alaposzlopait, melyekből sarjadzik a törvények tisztelete, igazságosság, tiszta családi élet, stb. mely alaposzlopok mig fenállanak, ingassa bár sarkaiban kül veszély az államot, megrendülhet az, de össze nem omlik; de mely alaposzlopok, ha elenyésztek, nem mentik meg többé az államot sem törvénycodexek, sem tudomány, művészet vagy hadsereg, mert a bel rothadás felemészt mindent! A hit-erkölcsi elvek lévén a társadalom és állam alaposzlopai, vagy is azon só, mely a társadalmat és államot a bel rothadástól megőrzi, kérdem: nem felötlö-e, hogy még a febr. 8-án tartott orsz. középt. tanáregylet közgyűlésén is nyilvánultak nézetek, melyek szerint a hit-erkölcstan az iskolákból kiküszöbülendö, tehát a hiterkölcsi elvekben a tanuló ifjúság keblébe a társadalom és állam alaposzlopai nem rakandók le ? Mely nézetek, midőn diadalra nem jutottak, kérdem, nem felötlö-e ismét, hogy a 84 szavazó tag közöl 44 oda szavazott, hogy a hit-erkölcstan tárgyalására osztályonkint csak egyetlen heti óra engedélyeztessék? Barátjaik-e azok a hit-erkölcsi elveknek, kik úgy szavaznak, hogy a hit-erkölcstan ne küszöböltessék ugyan ki a középtanodákból, de annak érdemleges tárgyalására ne adassék meg a szükséges két heti óra, hanem szállittassék le a kettő egyre, oly minimumra, mely mellett semmi tantárgyat sikerrel tanítani nem lehet ? T. ellennézetü tanártársak! Ha már vállalkoztunk a hazai ifjúság nevelésére és tisztünkhez méltók akarunk lenni, ne maradjunk a felületen, hanem tekintsünk mélyebben a társadalmi viszonyokba és Ítéljünk elfogulatlanul ; mert, áradattal úszni: nem mesterség; romboló áradat ellenében szilárdul helyt állani: tanárhoz illő férfiasság és bölcseség! Dr. Szalay Alfréd.
