Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1873

— 8 — log sin ß zz 9- 8026354 ß zr 39° 24' 18" Végre eltérési szög a I) alatti egyenlet segélyével számitható ki. Ugyanis: «|/ = 4 (39° 24' 18") — 2 (58° 40' 30-8") 4 zz 157° 37' 12" - 117° 21' 1-6" t|» = 40° 16' 10-4" XI) mely érték a hatékony ibolya-szinü sugarak eltérését mutatja. Hasonló módon lehetne a hatékony narancs-sárga, zöld és a kék szinü sugarakra nézve is a beesési és az eltérési szögeket kiszámítani; mi azonban fölösleges. Tudván ugyanis, hogy a mondott szinü sugarak a vörös szintieknél nagyobb, az ibolya-szinüeknél pedig kisebb törékenységgel birnak, a X) és VIII), továbbá a XI) és IX) alatti egyenleteket szem előtt tartva, bátran következtethetjük, hogy azokra nézve a beesési szögek 58° 40' 30'8" és 59° 23' 28", az eltérési szögek pedig 40° 16' 10'4" és 42° 1' 46-8" határok közé esnek. Ali tehát fennebbi állitásunk. b) Az elörebocsátottak után könnyű a föszivárvány keletkezését megérteni. Tegyük ugyanis fel, hogy az észlelő szeme előtt létező esőfelhő ONP csöppjének (2-ik idom) felső felére MO napsugár 59° 23' 28"-nyi szög alatt esik, akkor az, miután két M —. törést és egy visszaverődést kiA —— ~ —- állott és az eléadottak nyomán szines sugarakra hasadt, P-né! a C8Öppből mint szines fénycsomag lép ki, mely úgy folytatja útját, hogy Pv vörös fényrésze a beeső MO sugár irányával, vagy, a mi mindegy, a vele párhuzamos sK vonallal ß zz ß" — 42° 1' 46'8"nyi szöget, Pi ibolya-szinü fényrésze pedig ugyanazon c?K vonallal a — a"*) szöget képez. Ha most ezen OPN csöppből a vörös fényrész jut az észlelő S szemébe, akkor ugyanazon csöppből jövő erősebb törésű ibolyaszinü Pi sugár az észlelő feje fölött halad el. Miután azonban a hatékony ibolya-szinü sugarak eltérési szöge 40° 16' 10'4"-nyi, könnyű felfogni, hogy e szinü sugaraknak oly csöppből kell jőniök, mely OPN csöpp alatt bizonyos távolban létezik. Legyen tehát BCE azon csöpp, melyből a felső felére 58° 40' 30'8"-nyi szög alatt beeső AB fénysugárnak Ci ibolya-szinü része jő az észlelő szemébe, akkor Cv vörös szinü része szeme alatt megy el. Azon szög, melyet CS ibolya-szinü sugár a beeső fénysugarak sK irányával képez, vagyis a'" — 40° 16' 10'4", mivel a'" zz a'; már pedig a' zz 40° 16' 10"4". Az észlelő ennélfogva OPN csöppből vörös, BCE csöppből pedig ibolya-szinü sugarakat nyer; és minthogy azon szögek, melyeket a többi szinnemek hatékony sugarai a beeső sugarak cK irányával képeznek, 40° 16' 10'4"-től kezdve egymás után egészen 42° 1' 46'8"-ig növekednek, azért az OPN és BCE között fekvő csöppekböl kapja a hasábi színkép többi színeit is, és igy PC térben az egész hasábi színképet fogja szemlélhetni. Azonban az észlelő nem csak PC térben fogja látni a hasábi szinképet, hanem azon körszalag területén is,melyet PC szinkép leir, ha 9 szöget cK tengely körül forogni képzeljük; minthogy ezen körszalag területébe eső vizcsöppek S szemre és a napra ép oly helyzettel birnak, mint OPN és BEC C3öppek. A szinszalag ennélfogva azon kúp alaplapja bizonyos részének tekinthető, melynek csúcsa az észlelő szemében van, tengelye pedig azon vonalba esik, melyet a napon és szemen át húzva gondolhatunk. Említésre méltó ezen helyen az is, hogy a hol ezen körszalag mentében vizcsöppek hiányzanak, ott a szinszalag is megszakasztatik. így keletkezik a föszivárvány, melynek felső határát, mint láttuk, a vörös, az alsót pedig az ibolya szin képezi. 2-ik idom. *) Az idomból az S melletti a mellől a két vessző tévedés folytán kimaradt.