Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1873

— 30 — Hivatalos látogatás. A lefolyt tanévben a pécsi kath. főgymnasiumnak két izben volt szerencséje kebelébe fogadhatni nagys. és ft. dr. Kádas Rudolf, premontrei kanonok, főigazgató és kir. tanácsos urat hivatalos látogatás alkalmával, deczember és május-június havakban. O nagys. ezen látogatások alkalmával órákat töltött egy-egy osztályban, minden, az osztályokban előadott tantárgyat figyelme tárgyáúl tett, vissza-visszatért az előbbi tanévben előadott tantárgyakra, hogy megítélje, mennyire hasznosították, tartották és érlelték meg a tanulók az előbbi osztályok tanulmányait; megtekintette az Írásbeli dolgozatokat, a tanulók jegyzökőnyvecskéit, szavaltatott, s hogy teljes tudomást szerezhessen magának egy-egy osztályról, felhívott és feleltetett kivétel nélkül minden egyes tanulót. Az osztályok látogatása után megtekintette a legújabban berendezett természettani és természetrajzi szertárt, a társházi és ifjúsági könyvtárt és a régiségtárt, alkalmas időközben megjelent a főgym. önképző kör gyűlésén, bátorítván és buzdítván az ifjakat a kitartó önmunkásságra, fő figyelmökbe ajánlván a nemzeti irodalom müvelésén kivül a reál-tanulmányokat; meglátogatta a franczia és gyorsírászati előadásokat, a segélyző egyletet, a gyönyörűen fölszerelt városi tornacsarnokot. Szóval, szemügyre vett minden tanügyi mozzanatot, megtekintett minden helyiséget. A dalárda volt egyedül, a mely nem fogadott, hanem maga tett látogatást, midőn a cist, rend főnöke, ft. Rezutsek Antal zirczi apát úr ő nagyB. és a fögymna8Íum kegyura látogatása a főigazgatói látogatással egy időben történvén, a két főúrnak üdvözlő dallamaival estély alkalmával tisztelgett és adta előmenetelének tanúságát. A hivatalos látogatás után következett ö nagys. a főigazgató úr elnöklete alatt tartott iskolai tanácsülés, melyben ő nagys. a főgymnasium állapotát a tanári kar előtt utolsó részletekig mérlegelvén, tanácsokat, buzditó szavakat hallatott és bírálatot mondott ki oly elismeréssel, mely a rögös tanári pályán haladó munkást a múltra nézve teljesen megnyugtatta, a jövőre Dézve neki kitartó buzgalmat és lelkesedést kölcsönzött. Módszertani értekezletek. A magy. kir. tanügyi minisztériumtól elrendelt módszertani értekezletek e lefolyt tanévben a pécsi kath. főgymnasiumban is megtartattak. Szóvivő volt Inczédy Dénes fögymnasíumi tanár úr, tárgya a mennyiségtan módszertani kezelése. A bevezető értekezés után tárgyaltatott: 1-ör a figyelem ébrentartása, 2-or a szorgalom és önmunkásság fokozása, 3-or a feladvány kihallgatása, 4-er a gyakorlatok, 5-ör a jegyzetezés és jegyzetek czélszerü vezetése, 6-szor a kivonatok és táblázatok készitése, 7-er magyarázás, 8-or a mennyiségtan tanulásának előnyei. Ezen módszertani értekezletekre vonatkozólag f. évi június 12-én 549. sz. alatt a pécsi főgymnasiumhoz következő főigazgatói hivatalos leirat érkezett: i£ „A mennyiségtan módszertani kezeléséről szóló értekezés befejeztetve^, miután az abban kifejtett eszmék és nézetek a tanári testület részéről, valamint általam is helyeseknek találtattak, igen kívánatos, hogy az egész értekezés sajtó utján közzé tétessék; vagy, ha az kivihető nem volna, legalább kéziratba foglaltassék, mely hozzám beküldendő lesz a czélból, hogy azt a nmélt. vallás és közoktatási m. kir. minis zteriumhoz felterjeszthessem és az ország középtanodáival leendő közlés végett ajánlhassam." Irodalmi kör. Az 18

?

s/

7

4-ik tanévben is felkarolta a felgymnasiumi ifjvtság az önképzés nemes eszméjét, a nemzeti nyelv- s irodalomban való művelődést, tökélyesülést szerényen ugyan, de dicséretes buzgalommal törekedvén megvalósítani. A felgymnasium 4 osztályának ifjai közül 78-an egyesültek e czélra, s müködésöket Verböczy István tanár úr irányozta, vezérelte, ki az 1873-ik év október 20-án tartott alakuló gyűlésben a kör tagjainak főleg az iskolai tanulmányokkal összhangzatba hozandó, komoly irányú munkásságot ajánlotta, úgy, hogy a kör működése csak mintegy kibővítése s kiegészítése legyen az iskolai tanulmányoknak. Az ifjúság e buzgó törekvésének eredményét 152, részben tudományos irányú munkálat képezte. A kör gyűlésein koronkint tudományos értekezések is olvastattak fel, és pedig: a) „A görögök és romaiak hadászatáról" s „A magyar igeidők- és igemódokról", Pozder Károlytól; b) „A férfi- és nőről," Sulik Istvántól; c) „Egy magyar királyné a 13. századból," Kammerer Ernőtől; d) „A romai triumvirátus", Kenedy Kaufmann Gézától; e) „Az ind mythosról," Molnár Jánostól; f) „A tatárjárás Magyarországban," Herr Ödöntől. A kör tagjai buzgalmának emelésére nem csekély hatással volt azon jóakaratú érdeklődés, melynek