Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1867
9 néröl vagy szinvegyületéröl lehet megtudni. A külországokban létező követség- vagy consulságok, bogy mot képviselik; a tengeren czirkáló badi vagy kereskedő bajok, bogy melyik állam vagy nemzet tulajdonJplSWWfifw* zött lobogók színei határozzák meg. Hogy ezen állami vagy nemzeti lobogók mennyire védik a honpolgárt és tulajdont, s mily tiszteletet parancsolnak az idegen népeknél, azt bizonyítják a napi események. Ily lobogók megsértése ugyanis már sok véres háborúnak volt okozója, minthogy a lobogóban az állam, vagy nemzet volt megsértve. íme ez érteménye az állami vagy nemzeti lobogónak. — A magántárs ulatok lob ogói, hogy majd színeik, majd fölirataik által szintén jelképezik a társulatot és annak czélját, tehát, hogy ezen zászlók, mig a társulat jogos térén áll> szintén jogvédők és sérthetlenek, ezt indokolni nem szükséges. — Szólok még csak akatonai zászlókról. A katonának zászlója oly magasztos lobogó, mely a király és a haza iránti hűséget és kötelességet jelképezi. Királyért és hazáért vérét és életét tartozik föláldozni minden jó hazafi, annál inkább a csatába menő hazafi, azaz katona. Hogy e szerént becsületes katona előtt saját zászlója szent; hogy minden jó katona föltétien engedelmességgel tartozik követni zászlóját, a zászlóra letett hííségi esküt semmi körülmény között meg nem szegheti, ellenkezőleg a zászló becsületét törhetlen bátorság- és hősies önfeláldozással megvédeni elengedhetlen kötelessége minden jó katonának: mind ez világosan érthető abból, hogy a katonai lobogó a király és a haza iránti hűséget és kötelmeket jelképezi. Innen érthető azon rendkívüli féltékenység, melylyel a katonaság zászlóját még az öldöklő csaták közepette is őrzi; innen magyarázható azon elszánt és csaknem emberi erőt meghaladó hősiesség, melylyel a veszélyben forgó vagy elvesztett zászlót megmenteni vagy visszahódítani törekszik; végre innen érthető a levertség és csüggedettség, mely sújtja még a legbátrább harczosokat is akkor, ha zászlójokat bár legvitézebb ellentállás és önvédelem daczára is szerencsétlenek voltak elveszteni. íme ez rövid értelmezése a katonai zászlónak. — De legyen ennyi elég a zászló értelmezéséhez. Hogy a tisztelt hallgatóság türelmével vissza ne éljek, áttérek most már a mai ünnepély tárgyára, miről a 2. részbeni II. Beszédem elején azt mondottam: Ne szomorítson el minket azon gondolat, hogy nehány évtized múlva ezen uj díszlobogó is martaléka fog lenni a múlandóságnak, mert tapadnak e diszlobogóhoz oly fenséges eszmék, melyeket sem ellenség, sem az idő vas karja foszlányokká változtatni nem bir; oly eszmék, melyek' soha el nem évülnek, hanem lelkeinkkel együtt halhatatlanok. — Midőn a pogány római császárok alatt a keresztények hallatlan düh- és kegyetlenséggel üldöztettek és már szinte végkiirtással fény egettettek: a 4. század kezdetén Konstantin vala egy a római társcsászárok közöl. 0 maga, habár pogányságban neveltetett, de ájtatos anyja- és atyjától öröklött lelkületéné. fogva nem csak megtűrte, de tisztelte, sőt bámulta magasztos erényeikért a keresztényeket. Kostantin császár később háborúba keveredvén Maxentius császárral, minthogy a harcz élet-halál fölött vivatott, Konstantin szorultságában a keresztények Istenéhez folyamodott, tőle kérvén segélyt és győzelmet. Midőn seregével Galliában táboroznék, egy délután ragyogó keresztjei tűnt föl az égen ezen fölirattal: Ezen jelben győzesz. Álmélkodással szemlélte Konstantin seregével együtt a csodálatos tüneményt. Midőn tehát tünődék a császár, mit jelentene az égi tünemény, álmában megjelent neki Krisztus a kereszttel, megparancsolván, hogy ellenségei ellen ugyanazon jelet alkalmazná zászlóul, melyet az égen látott. Mit miután Konstantin teljesített, Maxentis ellen fényes győzedelmct vivott ki. Az Isten maga adott tehát az égen jelt, mely diadal-jelül szolgált az ádáz ellenség legyözetésére, mely jel által a szoros érteményben vett keresztény zászló megszülemlett. A sz. kereszt jele ékesítette ez idő óta a keresztény zászlókat, azon kereszt jele, mely előbb gyalázat és szolgai büntetés eszköze volt, de mely ez idő óta az üdvösség és legnagyobb tisz- tisztelet jelképévé vált. Ugyanezen kereszt jele ékesíti a fógymnázium zászlóját. íme t. hallgatóság a sz. ke r e s z t jele a fönt említett föns égés eszméknek egyike, mely a fógymnázium zászlójához tapad, s mely fölött sem az ellenség, sem a múlandóság diadalmaskodni nem fog soha. Ez azon jel, mely a megváltás előtt nehéz átokként nehezedett az emberi nemre, de mely a megváltás után szabadság és üdvösség jele lön összes mindnyájunknak. E íz jelben győzték le az első keresztenyék a vérengző pogányokat, e jelben győzi le minden hivő keresztény a testet a világot és az ördög cseleit; igen is e jelnek köszöni a miveit keresztény világ, tüzetesen szólva Európa, polgárisodását. Váljék tehát bár foszlányokká évtizedek múlva e díszlobogó, ne szomorkodjunk azért kedves ifjak, mert e zászlóhoz van csatolva a sz. kereszt jele, az üdvösség jelképe, azaz oly eszme, mely el nem évül soha, hanem lelkeinkkel együtt örökké él azaz halhatatlan. A fógymnázium zászlójához csatolt második fönséges eszme vagy inkább eszménykép a Bold. Szűz a gyermek Jézussal. Mai beszédem jelszava szerént az Isten fölszólította egykor látnoka által Achab Israel királyát, hogy kérjen tőle valamely jelt. Midőn a gonosz király vonakodott ezt tenni, igy szólt neki a látnok: Tehát az Ur maga fog 2
