Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1867
6 ■behozni. Főréáltanodai igazgatók indítványára a reáliskolákban elrendeltetett mégis, hogy az I. osztályban tárgyal- tassék a terményrajz mind két félévben, 2-ban a természettan, mely kitérjeszkedhetik a 3-ik osztályra is. Végül a miniszter kijelenté, hogy eféle tanügyi értekezleteket évenkint szándékozik tartani; addig is 1 pedig a legnagyobb bizalomra szólitá föl az igazgatókat, hogy minden fontos ügyben akár a főigazgatóság utján, akár 'közvetlenül hozzá forduljanak; lelkűkre kötvén a nevelés nagy fontosságát, úgymint melytől hiszi, hogy függ a magyar nemzetnek nem csak műveltségi küldetése, de épen e küldetés betöltése által egyúttal mint nemzetnek tovább fönmaradása és élete. íme ez a tavai September hóban Budán megtartott igazgatói értekezlet rövid vázlatban. Az indok tehát, melynél fogva a tanügyi reformok legújabban megkezdettek, az vala, hogy a fönálló tanrendszer, úgy a mint volt, nem eszközlött kielégítő sikert. A reformok a középtanodákon kezdettek meg, minthogy azok legtöbb tanerővel és taneszközzel, szóval legjobb alappal birtak a szükséges változások eszközlésére. A minisztertől előterjesztett tanrendszer fölkarolja mind a két irányt, t. i. a humanistikai és a reálirányt. A reálirány érdekében a gymnásium négy alsó osztályába behozatott a nézlettan, a szabadkézi mértani rajz, mely szakmák ezentúl kötelezett tantárgyakká a lettek a négy alsó osztályban; ezekhez járult 4-ik osztályban a vegytan, a 2-, 3-, 4-ik osztályokban ezentúl bevégzendő terményrajz; nem különben a nagyobb heti óraszámmal tanítandó számtan ; másrészt a humanistikai irány nagyobb mérvet vesz az 5-ik és 6-ik osztályokban, a mennyiben ezen osztályokban a latin nyelv nagy heti óraszám mellett taníttatik és folytonos olvasmány, latin elemzés, emlézés és társalgás által lehetőleg begyakoroltatik. A testgyakorlatok szintén kötelezett tantárgyak mind a hat osztályon át. A nyelvek időszakonként taníttatnak fokozatosan; az 1-sö osztályban a magyar és latin nyelv, a 3-ikban kezdődik a német nyelv, a lyceumos gymnásiumok 7-ik osztályában, de csak pályaválasztás következtében s tehát az önkényt vállalkozóknak kezd előadatni a görög nyelv. A földrajz, mint eddig, a három alsó osztályban tárgyaltatik; a 3-ik osztályban magyarhon története, a 4-ik osztályban a világtörténelem dióhéjba szorítva, vagy is iöbb vonalokban fog tárgyaltatni azon czélból, hogy a mely ifjak netán a 4-ik osztályból kilépnének, bírják rövid vázlatban az egész történelmet. 5-ik és 6-ik osztályokban tárgyaltatik azután a világtörténelem bővebben. Hogy a költészet és szónoklat az 5-ik és 6-ik osztályokban mind a magyar, mind a latin nyelvtanításnál alaposan fog tárgyaltatni, ez a budai igazgatói értekezletből érthető stb. Szóval a legújabb tanrendszerben a humanistikai irány párosíttatik a reáliránynyal; mindkét iránynak tantárgyai elöadatnak kellő arányban, de még is oly alapossággal, hogy lépjen bár ki a tanuló ifjú a hat iskola bevégzése után az életbe, vagy menjen föl a lyceumos gymnásium 7-ik osztályára, a szorgalmas ifjú fogja bimi kétség kívül azon alapismereteket, melyeket tőle akár a további iskolák akár a gyakorlati élet megkívánnak. Értesítő a fönebbiekben előadta röviden azon változásokat, melyek a legújabban behozott tanrendszer által eszközöltettek már eddig, vagy jövőre eszközöltetni fognak. Előadta egyszersmint az indokokat, a czélt, mely miatt e változások behozattak. Minthogy e változások már a lefolyt tanévben az 1-ső és 5-ik osztályokba tettleg behozattak, az élet pedig, vagyis a tapasztalás legjobb bíráló mestere az intézvényeknek: vizsgáljuk meg ennél fogva a sikert, melyet a részben alkalmazott reformok eredményeztek, hogy azután következtetőleg megítélhessük, mit remélhetünk jövőre az egésztől. Mielőtt azonban a bírói mérleget kezünkbe vennök, szabadjon pár szóval megemlíteni azon intézkedéseket, melyeket alulirt igazgató a behozandó reformok érdekében a pécsi főgymnásiumban tett. Igazgató a budai értekezletről 1867-ik év septemb. 24-én Pécsre érkezvén, minthogy a testgyakorlatok Pécsett már előbbi tanévtől kezdve fönállottak, első teendőjének tartotta gondoskodni alkalmas rajzteremről és annak kellő berendezése- és fölszereléséről. Miután a pécsi főgymnásiumi épületben volt már 37 Q öles nagyterem, igazgató ezen nagytermet egy mellékszoba hozzácsatolása által megbövítette, a pécsi reáliskolákban használt rajzasztalok mintájára 25 rajzasztalt készíttetett, négy-négy ifjúra számítván egy-egy rajzasztalt; ezen felül 100 széket, de háttámasz nélkül. A rajzasztalok darabja került 14 forintba, a székeké 150 krba. A gyakorlat megmutatta, hogy mind az asztalok mind a székek igen czélszerü minta szerint készültek. Később megérkeztek Lenoirtól, Bécsből 50 írtért a sodronyminták. Ügyes rajztanítót pedig t. Soóstó Gyula urban nyert, ki e szakmát már előbb a reáltanodában szép sikerrel kezelte. Megkezdett tehát az 1867/„-ki tanév az 1-sö és 5-dik osztályokban az uj tanrendszer értelmében. Minő sikerrel? Arról szólhat az egy éves tapasztalás. Ha értesítő figyelmét nem kerülte ki azon közösen ismert tapasztalati
