Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1859

hol a papok közé fölvétetvén azok titkaiba, a tudományokba beavattatott Thebából hol 524-ig tartózkodott Cambyses egyptomi hadjárata alkalmával persa fogságba esett; honnét egy crotoni polgár közbejárására Dariustól szabadon bocsáttatván Samosba visszatért, de mivel azt egy zsarnok uralma alatt találta, Göröghonba ment, hol az olympi játékok alkalmával a bölcsészeiről előadásokat tartván a „bölcs“ nevet nyerte. Göröghonban kevés követőkre találván Crotonba ment, hol nevéről iskolát alapított, melynek az értelmi s erkölcsi műveltségen kívül politikai titkos czélja is volt. Társulatába, melyet tudósokból állított össze, s a kiknek terve szerint idővel az egyptomi papok szerepét kelle játszaniok, csupán hosszú kísérletek, s az eledel, öltözet, álom s hallgatagságban tanúsított kitartás, szelídség s nélkülözések által lehetett eljutni. — A pythagoreusok Isten és erkölcstanon kívül, a zenészét, csillagászat, de különösen a mennyiségtannal foglalkoztak; mely utóbbit a természettannal összekapcsolván annak gyönyörű alkalmazását mutaták fel. Pythagoras szorgalmasan müveié a mennyiségtant, s annak nevezetesen azon részét, mely a számokat s arányiatokat tárgyalja. Neki tulajdonittatik az úgynevezett „egyszer egy“ feltalálása. Megalapítá a számok elméletét; s megoldá az annyira fontos s a mértanban örökre nevezetes hypothenusa négyzetének feladatát, megmutatván: hogy minden derékszögű háromszögben az átfogó négyzete egyenlő a befogó oldalok négyzeteinek összegével. 0 bizonyítá be : hogy egy háromszögben mind a három szög összege egyenlő két derékszöggel; hogy a kör és teke minden különben velők egyenlő kerületű szabályos idomok között legnagyobb felülettel bírnak; ő állította fel a szabályos alakok elméletét; ő tanitá : hogy bármely páratlan szám négyzetre emelve egygyel megkevesbitve s a különbséget kettővel osztva, ad egy második számot; a melyhez egységet adva egy harmadik szám létesül, melynek négyzete egyenlő a két első szám négyzeteinek összegével. Ezen tétel segélyével mértanilag szerkeszthetni oly derékszögű háromszögeket, melyeknek oldalai egész számok. A számtant, melyet a mértannal hasonló szorgalom és szerencsés sikerrel müveit, a mértanra kezdvén alkalmazni, számtalan uj fölfedezésekre jutott. Így győződött meg, hogy vannak bizonyos vonalok, — pl. egy négyzet oldalai, s ennek átlója, — melyeknek nem lehet közös mértékök.

A Pythagoras-féle eszmékből keletkezett az eleati—iskola, mely kizárván a tapasztalást az eszmék rendszerét a tulságig vitte. Ezen iskola bölcseiről nem lehet ugyan feltenni, hogy a pythagoreusok fő tantárgyával a mennyiségtannal ne foglalkoztak volna, de biztos adataink hiányozván titkos lepel takarja azon ismereteket, s fölfedezéseket, melyekkel e fontos tudományt gazdagítván, annak felvirágzásához járultak.

Ezen korba esik Athen felsöbbsége Göröghonban. Athen Plataeanál és Mycalenél legyőzvén a persákat, s Göröghonban a főhatalmat elnyervén, igyekezett a fényes kitüntetésre magát méltónak mutatni. Mint Göröghon központja, gyülhelyévé lön a legkitűnőbb bölcsészek, és művészeknek, kiknek eszméi gyorsan szétterjedvén a polgárisodás és az értelmi-műveltség hathatós fejlődésnek indult. Az életbe lépett bölcsészeti iskolák, Perikies intézményei, a tudományok és szépmüvészetek felvirágzására tett roppant kiadások, s a közügyek feletti nyilvános vitatkozások előmozditák a közös műveltséget, az értelem kifejlését, a tiszta, józan, s összefüggő gondolkozást; mi által Athen Göröghon ura, a tudományok s művészetek iskolája lévén, rövid idő alatt mind a politikai nagyságnak, mind a tudományos műveltségnek szédítő fokára emelkedett.

Azon férfiak közül kik e korban egyéb tudományokon kívül mennyiségtannal foglalkoztak, különös figyelmet Hippokrates érdemel.

Hippokrates 450 körül Chiosban született. A mily szerencsétlen volt mint kereskedő, épen oly nevezetes lett mint mennyiségtudós. A mértani Athénben tanulta. Az eddig ismert tételeket rend— 7 —