Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1857
14 De eme közvetlen tárgyán kívül van a nyelvészetnek még magasztosb feladata is : a bölcsészeinek és történelemnek segédkezet nyújtani. Az ember lelkében a gondolkodás törvényei, szivében az erkölcsiség szabályai, elméjében a természetes ismetan az Isten által belé öntött örök szabályokon alapul. Szükség tehát, hogy a nyelv is, mely a léleknek nélkülüzhetlen szerve, bizonyos szervezettel bírjon, nehogy fogalmaink zürtömeggé váljanak. Ha ez áll, állni kell annak is, hogy a nyelv az ember eszményéhez tartozik; vagyis a nyelv egyszerű s örök törvényei épen úgy az emberi lélekben lakoznak, mint az állatok mindegyikében a nekik sajátságos hangok, és ezek nyilvánítás módja. Minden emberi szó egy-egy tárgy- vagy cselekménynek fogalma, és három tényezőt rejt magában, u. m. a tárgyat és annak állapotait; a tárgyat és állapotait felfogó alanyt; és végre mindkettőnek együlését érzéki jelben (a szó). P. mag mint tárgy maya ban (erőt rejtő) maya tói (fejlődő) may asm (növő). Hal, halkI, halni, halgatni. .Ember, én, önhir stb., főleg pedig a tárgyhangzatu szavak, csillag, dörög, szél stb. tanúi egyrészt a tárgyak saját és közös tulajdonainak, másrészt az ezeket felfogó alanyiság helyes vagy téves nézetének. És ki nem látja át, hogy a bölcsészet az eként tárgyalt s szervezett nyelvészetben dús forrásra akadt, mert ez tanúskodik arról, hogy a fölénynek, embernek, világnak stb. hol, mikor, mily sajátságok tulajdonitattak, idővel minő változásokon mentek át e fogalmak. Szinte nem csekély szolgálatot tesz a történelemnek is a néma és élő emlékek, nyelvek, néphagyományok kincseinek kiaknázása által. Miért ismételjük, hogy a fensőbb tudományosságra törekvőnek nem szabad járatlannak lenni a nyelvészetben. A tudományok sorában díszes helyet foglal el a történet tan. Ennek mellőzhetlen kívánalma, hogy — mindenik ország és nemzet saját történetét criticailag tisztába hozni, és a históriai művészet szabályai értelmében mind átalán, mind részletek szerint művelni és kidolgozni — természetszerű hivatásának ismerje el. Atalánosb történelmi dolgozatok, és azon tudomány, melyet az emberiség egyetemes történetének neveznek az által tételeztetik fel, hogy az egyes országok és nemzetek történetei, egyenként véve ugyan mindegyik saját kútfőinek alapján, és sajátságos szellemben; ősszefíiggőleg pedig úgy dolgoztassanak ki, hogy azokat egy nagyobb egésszé egybeolvasztó vagy alakitó mozzanatok is egyszersmind a magok tárgyilagos valósága- és értékéhez képest, és az általánosb események alapviszonyai szerint méltassanak. A történettan fogalmával egybenött eme kívánalomnak megfelelni tűzte ki czélúl a korunkban alakult történettani irány az által, hogy a történetírásnak három osztályát alapitá meg, u. m. a tulajdonképi nemzeti, az átalános és műtörtén e11an t. Az első egyes államok és nemzetek történelmével foglalkozik, mely mindent tárgyának rendel alá, és csak annyiban emelkedik magasabb álláspontra, mennyiben az illető állam vagy nemzet életében nyilvánuló irányokat és eszméket vezérelvül követi. Egyébb- iránt közvetlenül és túlnyomólag kútfői vizsgálatokra támaszkodván, és ezek érdekében gyakran a legcsekélyebb részletek kutatásába ereszkedvén, alapot készít az átalános és műtörténet számára. A másik ellentétben az előbbivel részletes vizsgálatokba nem igen bocsátkozik, és inkább az emberi nem, mint az egyes nemzetek és államok sorsát nyomozza. Ez, mert tényeket rendel alá az eszméknek, könnyen a hypothesisek terére léphet által, hol némi elfogult nézeteknek magát a történeti igazságot is föláldozhatja, ha csak a lelkiismeretes vizsgálat, terjedelmes előtanulmányozás, és gondos óvatosság szövétnekét nem használja. A harmadik végre az, mely a bármi tekintetben legfontosabb vagy legnevezetesebb eseményeket, korszakokat, és történeti fordulatokat kiemeli, s kútfői és történetműi felvilágosításban fáradoz. Ezen a történettannak tartamára vonatkozó fogalom közvetlenül összefűzi a történelmet
