Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1857

8

Azért eszünk hogy éljünk, és nem azért élünk hogy együnk. Ez már magában elegendő útmutatás az étkezésnek mind mennyisége- mind minőségére. Az egyén testalkatának kü- lönfélesége szerint a mennyiséget illetőleg majd több, majd kevesebb étek kívántatik. Vannak, kikben a nagyobb fokú meleg több nedvet emésztvén föl, természetes hogy itt nagyobb adag étek követeltetik, mert különben a gyomornedv az emésztendő étek hiányában az emésztő szereket támadja meg, s igy működési erejöket mind inkább gyöngíti. Ide tartoznak a ritkább szövónyü rosttal biró testüek, a terhesebb kézimunkások, sőt a huzamos szellemi foglalkozás is, mivel mint fönnebb említők, az észmüködés sok éltető meleget emészt föl. A köznép ama tévitélete, hogy tollrágók és könyvforgatók igen kevés étket szükségeinek, csak a henyékre alkalmazható, kik a természetes nyálka megemésztésére is alig képesek; de a ki rendes és fárasztó szellemi munkákat végzett, öntapasztalatból tudja, hogy ez is szinte úgy meghozza az étvágyat, mint bármely testi munka. Az étek-minőséget illetőleg a szellemi munkás a könnyen emészthető, és vér ritkitókat eleibe tegye a nehéz emésztetii és vér siiritőknek. Az étkek változatossága erősitőleg hat az emésztő szervekre. Az italra nézve az üde vizen kül, még mérsékelt mennyiségű bort is lehet inni, de nem kénfüstöset, mely a főt, sem keserűt vagy eczeteset, mely a beleket sérti, sem édeset, mely émelgést okoz; hanem szelíd ó bort, mely mindig vízzel vegyítve enyhíti a szomjat és melegíti a gyomrot; de a mértéklenség ebben legkártékonyabban hat a tanulmányozóra, mert tompítja az idegeket és gyöngíti az agy velőt. A sör tespesztő, a pálinka bóditó hatásaik miatt sokkal veszélyesebbek a bornál. — Az álom a fáradt főt feliiditi, és a hosszas munkában megtörött erőt felújítja. Idejéül a természet az éjt tűzte ki, s önmagát ostorozza, ki ez útmutatást nem követi. A tanulmányozó az álom mennyiségét illetőleg, ha nedvesebb agyvelejű többet, ha száraz kevesebbet aludjék, mert a kellőnél hosszabb alvás a főt nehezíti, az idegeket gyöngíti, az egész testet lom- hitja, életünk felét elrabolja, sőt a test elhízása által új teherként nehezedik az elmére is. A kellőnél rövidebb alvás pedig gyakori főfájást, a tagok és egész test zsibbadtságát, sőt nem ritkán lázas állapotot vonz maga után. Az álmos úgy, mint a választásokban kimerült sikerrel nem tanulmányozhat. A ruházat az idő minőségéhez legyen alkalmazva; a lak pedig tiszta, naponta szellőzött, benne a szükséges bútorzat kellően elrendezve, és minden figyelmet zavaró, indulatok- s szenvedélyeket élesztő tárgyak eltávolíttassanak. Vannak, kik a mnemonika által igényelt jegyekkel nem minden siker nélkül ékítik lakuk falait. Tanuláskor igen jó, ha az átmelegült agyat könnyű föveg óvja a léghullámtól. A mell kifeszült szabad legyen irás- úgy mint tanuláskor, a fény se csekély sem fölös stb.

Fontossabbak a tanulmányozóra nézve a lelki tulajdonok. Első ezek közt a független önálló lélek. A tudományok és művészetek szabad, minden elfogultság és előítéleteken felül emelkedő lelket követelnek, „qui non jurant in verba magistri,“ és kik az avrós éím-t visszautasítják. Ezzel karöltve jár az igaznak szeretete, mely hihetlen erőre fokozza az észtehetséget, és minden nehézségeken át diadalmasan vezérel az embernek kitűzött czél felé. E nélkül csak béresként működik a tanulmányozó a tudományok mezején, vagy pedig megrögzött tévitéletéhez makacsul ragaszkodva átokként nehezedik a tudományok fejlődésére. Második a szorgalom, melynek alkatrészei a vállalatkészség és kitartás. Tudományosság és szorgalom oly összenőtt fogalmak, hogy egyik a másik nélkül nem képzelhető. Rövid az emberi élet, és, különösen a szellemi munkálkodásnak, ezernyi akadályok vetnek gátot; a jó felek, beszélgetések, ügyek, gondok, kéjélvezetek, mind meg annyi gátok, melyeken csak elhatározott akaratú erélyes lélek győzelmeskedhetik. Ki nem tud ura lenni az időnek, azt sohasem fogják szolgálni a Musák. S minthogy csak isteni erő képes pilla-