Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1856

9 Ismert tény, hogy ha egy poháralakú A üvegedény (íl-dik ábra) higany- nyal annyira megtöltetik, hogy fölső nyílásába alkalmazott r rézgyűrűt érintse, és a te­vőleges galvánfolyam abc sodronyon, mely a higanyba az edény közepén 1—2 vonalnyira merül, a higany felületére vezettetik, melyen r rézgyűrűhöz menekülve de sodronyon a nemleges sarokhoz jut : a higanyban függélyes helyzetben szabadon úszó m delej c sodrony mint központ körül kör­mozgásba jön, és pedig ha éjszaki vége áll fölfelé, azaz azon vége, melyben a villanyfolyamok az óramutató mozgásával ellenkező irányban keringnek, s a szemlélőre nézve a delej közte s az edény központja, vagyis c sodrony s a higany- fölűlet érintési pontja közt van, jobbról balra indul; ha pedig déli vége van fölfelé fordítva, azaz melyben a folyamok az óramutatóval egyezőleg haladnak (úgy mint földünk éjszaki sarkában) ellenkező irányban, vagyis balról jobbra kering. A mondottak fölvilágositására képviselje a lil-dik ábrán DKEN kör a Il­dik ábrái A edénynek fölszini átmetszetét, C központ azon pontot, melyen abc sodrony a higanyföliiletet érinti, abcd kis kör a higanyban úszó »» delej fölső végét, DKEN kör r rézgyűrűt; s minthogy czélomra úgy kívántatik, vegyük föl, hogy a delej déli vége van fölfelé fordítva, azaz azon vége, melyben a villanyfo­lyamok az óramutató mozgásával egyező irányban mint abcd körben látható nyilak jelölik, tehát épen azon irány, ban keringnek mint a földben, ha azt éjszakról délfelé tekintjük. Ezen esetben a mozgás az ábrát rendes állásában nézőre vonatkozólag balról jobbra, a pontozott körön levő nyíl irányában történik, mely mozgásnak magyarázata Ampere elmélete szerint következő: C központból a tevőleges gal- vánfolyam a higanynak mint jó vezetőnek fölületén eloszolva DKEN rézgyűrűhöz s innen a nemleges sarokhoz siet; képviseljék ezen iramló folyamszálakat s azoknak irányát C-ből DKEN körhöz vont, s nyilakkal jelölt vonalok. Mivel ellenirányú folyamok taszítást, egyirányú folyamok pedig vonzást gyakorolnak, következik : hogy abcd delejnek, melyben a villanyfolyamok a benne látható nyilak irányában köröznek abc félköre a balrészen levő folyamoktól taszittatni, adc félköre pedig a jobbrészen haladóktól szünet nélkül vonzatúi fog. Miután pedig a folyam az egész fölületen egyenlően oszlik el s a rézgyűrűhöz siet, 2 III-dib ábra. lí-cfik ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom