Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1856

4 sem bizonyítható, s az eredmény, melyről az okra következtetünk, számtalan másféle okok­nak is lehet eredménye; a második nekem annyiban látszik elfogadhatóbbnak lenni, men­nyiben az öszves természetben nem pillanatnyi hatással, hanem lassú, folytonos, kitartó,s épen e tulajdonainál fogva csalhatlan eredményű működéssel találkozunk. Nem okszerűtlen tehát föltennünk: hogy a bolygók mozgását is nem pillanatnyi roham, hanem ily lassú, folyton működő erők létesítik, s itt is mint mindenben állandó természettörvények által mű­ködik az Alkotó bölcs föntartása. Ezen véleményhez annál inkább hajolhatunk mert különben a mozgást úgy kellene tekintenünk mint az anyag természetes, úgymint létesülése pillanatában bele öntött (indita) tulajdonát, mi az eddigi természettani elvek szerint képtelenség. A központi erők elmélete incnnyiségtani szigorúsággal csak a tapasztaltakat vizsgálva a mozgás eredetét nem keresi, és épen azért számos kérdéseket hagy fejtetle- nül, melyek ugyan nem is a mennyiség- hanem a természettan köréhez tartoznak, mert ennek föladata mindenben a „miként“- s „miért“-et keresni. Eme még meg nem oldott kérdések, s azon tapasztalatok összehasonlítása, melyek a galvánfolyamok kölcsönös műkö­dése és a delejre (magnes) hatásában tetettek, melyek már nehány év óta minden termé­szettani irodalmi terményt előzőnknek, ösztönöznek engem azon kérdés terjesztésére a tudo­mányos világ elé: Váljon a bolygók mozgása nem a természetben rejlő, és folyton működő villanyos, vagy delejes erők eredménye e? s e kérdést mindenek előtt magam iparkodom taglalgalni. Vitatásom, előre bevallom, sokban tökéletlen még, s mennyiségtani alaposságot kevesekben igényelhet; mert e magában nagyszerű elmé­letnek megalapítására hosszú s mély gondolkozás, és kísérleti bemutatására művészi szerke­zetű gépezetek kívántainak; nem is akarom állításaimat határozott igazságként vitatni, hanem első zsengéjében levő elméletemet csak mint valószínűt a tudományos téren bejelenteni, mely ha idővel, mint reméllcm kellően kifejtve s kísérletileg is bemutatva bizonyosnak találtatnék: anyagilag ugyan mit sem nyerne vele az emberiség: de a természettan koronát tenne általa halántékira, melyen kutató szellemének győzelmi jelei ragyognának. Legyen szabad olva­sóimra való tekintetből kik nem lesznek mindnyájan szakértők, ha nem is egészen az alap­vonaloktól , még is némileg elörül kezdeni. * * * Mindenek előtt szükséges fölemlítenem csak fő- s a megvitatandók alapjául szolgáló vonalokban a galvánfolyamok kölcsönös hatását egymásra, továbbá a lágy vasra, s az ebből eredt delejességi elméletet, és a galvánfolyamok hatását a delejre. Galván- vagy voltafolyam alatt értünk oly, mozgásban levő villanyosságot, mely különnemű anyagok érintkezése által keletkezik. Ily folyam előállítására oly anyagok használtatnak, melyek köz­vetlen , vagy nedves vezetőkkeli érintkezésüknél természetes villanyukat tevőleges és nemleges

Next

/
Oldalképek
Tartalom