Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1856
16 szög a vonzó, s Eem mely a taszító erőket képviseli, egyenlő, ebből következteti nevezett szerző hogy a solenoid, vagy delej tengelye körüli mozgásra nem izgattathatik; — őket csak imént előadott bemutatásomra utalom, mely szerint minden ily hatásnak kitett bolygó vagy delej, tengelye körül forogni kénytelen. Hogy pedig a ll-ik ábrái delej nem forog, annak tulajdonítandó mert a súrlódás közte s a higany közt melyben úszik a mozgató erő arányához képest roppant nagy, s igy a delej nyugvásából a bolygókra, mellyek vagy tökéletesen, vagy közeliires térben mozognak következtetés épen nem vonható, annál inkább, mert midőn az említett készületnél kis központból, közel uszó, s a központnál sokkal nagyobb körülctii delejt érintenek a folyamok, s igy széttartó irányt kénytelenek követni: a nap és bolygókra nézve iv-dik ábra. jgen nagy központból, eltünőlcg kisebb körületü, s igen távol levő solenoide- ket (bolygókat) érintenek, s igy cgy- közii vonalokban terjednek. Mert ha a IV-ik ábrán a nagy fehér körlap a napot jelenti, földünk valódi viszonyban olyan, sőt még kisebb hozzá képest mint az alatta látható fehér pont Föld, mert ez az ábrán kclletinél kissé nagyobbra van véve. És ha ezen ábrázolt nap és föld között meg akarnánk tartani az arányos távolt melyben egymástól a természetben vannak, ama földünket ábrázoló kis fehér pontot több mint 51 lábnyi távolba kellene vinnünk a napot jelentő fehér körtől. A fölső bolygók Mars és az Astcroid-eken kívül tetemesen nagyobbak ugyan földünknél, annyira hogy Jupiter átmérője 11’2-edszer, Satumé 9-szer, Uráné 4'34-szor nagyobb mint földünké, mindaz- által a nap 190000 földrajzi mérföldnyi átmérőjét, és Jupiter 107*575 millió; Satum 197*25 millió; Urán 396.72 millió; Neptun 621.2 millió mérföldnyi középtávolát tekintve, a napból kitóduló folyamokat mind földünkre mind reájok nézve könnyen egyközüeknck lehet venni, tehát egész hatásokat b és d pontokon a 111-dik ábrán öszpontositottnak tekinteni. Hogy a H-dik ábrái delej midőn c központ körül kering, tengelye körül nem forog, nem bizonyít erőhiányt, mely öt erre izgatná, hanem csak azt tanúsítja, hogy midőn a folyam elég erős őt keringésbe hozni, nem elég erős arra, hogy tengelye körül forgásba hozza; erre tehát nagyobb erő kívántatik. De nagyobb erőnek nagyobb sebesség is felelvén meg viszont
