Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1856
11 mellett is egészen fejtetlenül hagyja az égi testek mozgásának eredetét; különösen semmi- képen meg nem felelhet a következő kérdésekre: a) Miért kering minden bolygó csaknem egy a nap tengelyére közel függélyes, és egyenlítőjével közel egy lapban, annyira hogy a nagy bolygók az állatövből ki nem térnek ? b) Miért kering minden bolygó egy irányban a nap körül, t.i. a bolygókra képzelt szemlélőre nézve, ha az a nap felé fordul, keletről nyugotra? c) Miért forognak a bolygók tengelyeik körül, és pedig szinte ugyanazon irányban, t. i. a reá- jok képzelt szemlélőre nézve nyugatról keletre? d) Miért forognak a nagyobb bolygók sebesebben tengelyük körül? sat. Ezek mind, először oly kérdések, melyekre, mint már kezdetben emlitém a központi erők és átalános nehezkcdés elméletének, ámbár minden egyéb jelenetről legnagyobb szigorúsággal számot ad, felelete még sincs, és nem is lehet; másodszor oly tények, melyek tagadhallanná teszik, hogy valamennyi bolygó mind évi keringésének, mind tengelye körüli forgásának egy közös indító oka volt, vagy jelenben is van. Ezen ok más nem lehetett, mint vagy a Teremtő közvetlen hatása a teremtés pillanatában, vagy működött s valószínűleg jelenben is működő természettörvények. Az elsőt föltenni annyiból vonakodom, mennyiből az Alkotó minden müveiben csak a természettörvények által követitett működését látjuk, és nem pillanatnyi erőfeszítést, hanem inkább az észrevehetlenségig lassú és folytonos hatást tapasztalunk; továbbá azért, mert az öszves természetben mindenütt a legnagyobb változatosságot szemléljük, melytől miután a bolygók mozgásánál oly rendkívüli eltérés van, az nem lehet esetleges, sem oknélküli, hanem bizonyos, és pedig ugyanegy okozat eredményének kell lenni. Nem marad tehát egyéb hátra, mint a természetbe rejtett erőt föltételeznünk, mely ismét legvalószínűbben villanyos vagy delejes erőnek vehető, annál inkább, mert ebbő! a fönebbi kérdéseket szépen meg lehet fejteni. És pedig megfejthető a) a kérdés: miért kering minden bolygó közel egy, a nap tengelyére csaknem függélyes lapban ? Ugyanis földünkről következtetve méltán folté- hetjük, hogy a nap is azon módon van delejességgel fölruházva mint földünk, azaz hogy delejes tengelye valódi tengelyével vagy összeesik, vagy kevéssé tér el tőle. Ezen esetben a nap testében szinte villany folyamok köröznek , s igy óriási testével egy iszonyú villanysok- szorozót képez, melyben legtöbb folyamszál egyenlítőjénél létezik, tehát a feszültségnek is egyenlítője irányában legnagyobbnak kell lenni; vagyis: a villanyfeszültség a nap vagy valódi egyenlítője, minden esetre pedig delejes egyenlítője irányában képzelt körlapban, vagy roppant testi kiterjedése miatt bizonyos szélességű gömbgyürüben működik leghatalmasban az őtet környező mindenségre. De a mozgásban levő folyadékoknál azt tapasztaljuk, hogy a bennük úszó testek ha más külerők hatásától mentek a folyamszálra (filum fluminis) ragadtatnak, mit különösen sebes folyamok keresztüluszásánál lehet tapasztalni, mert az úszó a folyamszálig befelé segítve, onnét kifelé akadályozva érzi magát, s hogy ezt nem lehet csu-
