Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1853

13

Valláshoz.

Vallás, légy vezérem Életutamon,

Órömimben ugy, mint (Jondpályáimon;

El ne hagyd e keblet Semmi vész között, Békeággal lengvén Harezaiin fölött!

Kéjek mámorában Hogyha inganék,

S a rény ösvényéről Eltámolyganék:

Vallás légy vezérem,

A szent ut felé,

I’esd le a bűn poklát Csábult szüm elé.

Q

8

o

8

o

R

8

o

b

o

V

S ha talán felettem A sors súlyosul S létem fényvilága Majdan zordonul:

Vallás, légy vezérem Éltem e szakán,

Nyújts erőt, türelmet A baj torlatán.

Őrtűz légy szivemben Tiszta lángoló Kényre fölhevítő Vétket romboló S a midőn a végső Óra zengedez:

Vallás, légy vezérem Isten székéhez.

Maradjon vésve örökre mint élet szabály: a jó és szorgalmas tanulás, szép ugyan és dicséretes! de nem elég arra, hogy már az által valaki magát tökéletes ifjúnak tartsa, kötelessége még c mellett megismerni s követni azon szép erkölcsöket is, melyeket az iskolában hall, s melyek az embert becsületes emberré teszik. A szorgalmasan tanuló ifjú erkölcs nélkül hasonló az oly fához, mely tömve éretlen gyümölcsökkel, s mikor azok érni kezdenek, egyenként mind lepotyognak: mit használt a sok éretlen gyümölcs, ha hasznát nem vehettük? hát a tanulás mit használ, ha nincs mellette erkölcs? a tanulás haszna ugy el fog veszni, mint a termőfa éretlen gyümölcse, és ép akkor, midőn a tanulás hasznát boldogságunkra fordíthatnék. A ki tehát tökéletes tanuló ifjúnak akar tartatni, szükség, hogy az erkölcsöket a tudományokkal szoros s válhatlan kapcsolatban tartsa, s igy elhitetheti magával, hogy azon ifjak közé tartozik, kik mind az isten mind az emberek előtt kedvesek s szeretetve méltók a).

I

a) Ékesszólástan. Pap Ignáce.

2**