Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1852
6 képeket, mellyek elegendők voltak a fényképektől mindenkit elidegeníteni. E hiányok azonban háttérbe vonultak a fény hatását siettető anyagok fölfödőzésével. — Claudet, franczia tudós volt olly szerencsés, ez — a fényrajzok történetében olly nevezetes anyagok föltalásával a képeket a tökélynek eddig nem ismert fokára emelni. A jódozott lemez a mondott anyagok hatásának tétetvén ki, olly érzékenységet nyer a világosság hatására, miszerint kedvező körülmények között, ezek segítségével 2—5 másodpercz elegendő képnek létrehozására. Az első kísérlet Chlor és Brommal tétetett bámulatos sikerrel; melly azonban hasonlilhallanul növekedett, midőn ezek helyett brómgőzök, Jódbróin, brómmész stb. használtattak. Ez anyagokról azonban megjegyzendő, hogy valamint a fényképek tökéleteségére vonatkozó hasznuk igen nagy, úgy sikerülő képet adandó kezelésük tetemes nehézséggel jár azon körülmény miatt, mellynélfogva, ha a kellő hatásra szükséges azon idő, melly alatt a jódozott lemez a siettető anyagoknak kitétetik, csak csekélyben tévcsztetik is el, a kép vagy épen nem, vagy igen tökéletlenül sikerül. — Eme fölfödözéssel tehát teljesült a fényrajzolás első korátóli amaz élénk óhajtás, c módra élő lények és arezoknak képmását is létesíteni. Eme tökéletesítést követő legnevezetesebb előhaladás volt a fényképeknek a lemezem erősb megszilárdítása. Az eleinte készült képeken nevezetes tökéletlenségként mutatkozott azoknak kellemetlen tükrözése. A képnek csekély volt erőssége; e mellett pedig olly gyengén tapadt a lemezre, hogy a legkisebb sértés, a legfinomabb ecset is elegendő volt az érintett helyeket azonnal eltörölni. E hiányok azzal szüntettek meg Fizeau tapasztalásaként, hogy a kép igen vékony aranyréteggel borittatott be. Illy réteg Chlorarany (arhal- vag Chloretum auri) és alkénecssavas szikélegnek lepárolgott vizbeni oldata (soluíio) által eszközöltetik, melly a képre öntve, és azon borszcszlámpa segélyével forrásba hozva, a fényrajzot nemcsak a kellemetlen tükrözéstől menti meg igen nagy mértékben, hanem annak egyszersmind erősebb kinyomatot és olly szilárdságot kölcsönöz, mellyel a rajtajáró ecsetnek és minden nem erőszakos befolyásoknak ellenállani képes. A fényképek óhajtóit sikerülésére a sötélkamarának is elhatározó befolyása lévén, — ez a fényképekre vonatkozó czélból szinte nevezetes javításokon ment keresztül. Különös megemlítést érdemelnek e téren Voigtländer és 11a — optikusok Becsben, kiknek Peízval hazánkfia, bécsi egyetemi tanár mély és fáradságos kiszámítása szerint készült üveglencséi Parisban is méltánylásra találtak és ezüst érdempénzzel jutalmaztattak. E művészeknek sikerült már a siettető anyagok fölfödözése előtt, midőn fényrajzi arczképeket létesíteni még minden iparkodás sikertelen volt, olly készítményt állítani elő, melly kellő fényben 30 m. perez, árnyékosabb helyen pedig 2—2l/2 perez alatt képet hozott elő. A setétkamarán tett eme javítás egyik a leguevezetcsb tökéletesítések között, mellyek eddig a fényrajzolat körül létrehozattak. A hasznok, mellyekct a fényrajzolás a tudományok érdekében eredményezett, sokkal figyelemreméltóbbak, mintsem azokat hallgatással mellőzni lehetne. Nem említve c találmány alkalmazását a világló testek fényerejének megmérésére, mcllyre azt Arago különösen fölhasználhatónak remélte mindjárt kezdetben, nevezetes szerepet visel a fényrajzolás néhány mcteorologiai eszköz különböző állásainak a nélküli kimutatásában, hogy az állások följegyzése miatt az eszközre szakadatlanul felvigyázni kellene, illy eszközök egyike a delejtü (aeus magnetica) melly helyzetéből egy nap alatt is a levegő hévmérsékével kapcsolatban levő némelly kitéréseket szenved. E kitéréseknek nagysága szabatosan megtudatik minden folytonos vigyázás nélkül, ha a delejtü végére egy igen kis, olly állású tükör alkalmaztatik, mellyben magát lámpavilág letükrözze. A tű minden mozdulatát a tükör, és evvel a visszavetett fény is követi. Ha már c fény sötét helyre alkalmazott, és a világosság iránt érzékenységgel biró lapra esketik, azon a tü minden mozdulatát följcgy- zendi; melly mozdulatok egyes időrészekre is megtudatnak, ha például a mondott érzékeny lap óraművel
