Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1852
4 gossák hatásán hosszabb ideig maradtak. Minden elmélet és kísérletnek sem sikerült a bajon segíteni, és a képeknek a fény további behatása ellen maradandóságot biztosítani; — mi elvégre több tudósok által lehetetlennek nyilváníttatott. Minek azonban kivitele az ünnepelt nevű Davy, Wedgewood és egyebektől a számnélküli kísérletek nem sikerültén lehetetlennek tartatott; annak kivihetőségét két.férfiú: Niepce József és Daguerre Lajos tettleg bemutatta. Amaz a fényképeknek maradandóságot eszközölt, emez pedig társának fölfödözését tökéletesítette. A fényképek létrehozásánál máig is divatozó főmódszer az ö müve-; — e képek nevéről Daguerreféle képeknek neveztetnek. Eredeti feltalálója e képeknek Niepce nem lehete szerencsés résztvenni ama végső diadalban, mellyben valónak helyezve éltének minden reményei, irányozva 20 évi fáradalmai; meghalt ugyanis Chalonban, 1833. Jul 5. éltének 63. évében — szegényen és ismeretlenül. Daguerre, Niepce már azelőtt szerződésileg átvett titkának birtokában, egyedül fáradoza ezentúl a nagy mü minden kivánatot kielégítő tökéletesítésén, mi néki társa halála után sikerült is olly kiterjedésben, miszerint a nevét örökített találmánnyal nyilvánosan fölléphetett. A nagyszerű fölfödözés 1839. Jan. 7. jutott a nagyobb közönségnek is tudomására, melly napon Arago a tudományok párizsi akadémiájának ülésében Daguerre találmányáról nyilvános jelentést tett. Az e hir által okozott benyomás nagy volt egész Európában, és az ezelőtt kevés nappal csak néhányaktól ismert Daguerre név dicső fényben diszlett minden felé. Csak a szerencsétlen Niepce maradt ismeretlen, nem emelkedett hangja az elismerésnek ügyében. Csak későbben sikerült fiának atyja érdemeit e nagy fölfödözés körül kellő világba helyezni, és a feledcttségből kiemelni. Tudva van, miszerint ha a sötétkamara valamelly, kellően világos tárgy felé irányoztatik: ennek képe abban a részek teljesen arányos nagyságával és színeivel lerajzoltatik. Ha már van ismerve valamelly mód a tárgyaknak eképen létesített, és bármilly — papír, érez stb. — lapra ejtett képét akként fogni fel, hogy ez többé eine tűnjék (fixiren): kész a fénykép minden kivánatot kielégítő hasonlóságban. E mód Niepce és Daguerre fáradozásai által fölfödöztetett. E két férfiúnak jutott a dicsőség a természettani kérdések leg- legnehezebbeinek emez egyikét ollykép fejteni meg, miszerint a világ bámulatra ragadtatott. Könnyen elgondolható, hogy egy találmány, mellyliez már természeténél fogva annyi érdek csatlakozott, nem maradott a tökéletességnek azon álláspontján, mellyen az létrejöttekor vala; sőt szorgalmas buvárkodók kitörő fáradozásai által napról napra tovább képeztetett. E fáradozásoknak köszönhető, miszerint a fényképek ma sokkal kielégítőbbek mint a kezdetben készültek, és létrejöttök ideje is csak néhány pillanatra szorítkozik; mi különösen arczképek készítésénél eldöntő fontosságúnak tekintendő. Noha tehát a fényrajzolást Daguerre alapelve jellemzi ma is: a kivitelben mégis számos — javítási — eltérések történtek. Az első műtétéi, melly e képek létrehozásánál előfordul, az ezüsttel bevont rézlemeznek tripol — égetett csontpor — vagy egyéb alkalmas eszköz — finom pamut — tovább lavendula- vagy terpetinolaj- jali lehető legtökéletesb megtisztítása. E műtétéitől eldöntőleg függ a kép sikerülése. E tisztaság tökéletessége azonban nincs mindig hatalmában a kisérlettevőnek, mivel a reáható különféle befolyások eddi ismerve nincsenek. A legválogatottabb tisztítószerek használata mellett sem sikerült még a legügyesebb mii- vésznek sem teljes biztosságot szerezni minden balsüker ellen. Az igy elkészített lemez, farámába foglalva, egy — fenekén száraz jódot tartalmazó üveg vagy porczellán csésze fölé tartatik mindaddig, inig az sötétsárga szint ölt magára. Ezáltal a lap nevezetes érzékenységet nyer, a világosság hatására jóddal belepett felületén megváltozni. Hogy e megzáltozás
