Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1851
— 11 mellőzve, az ide vonatkozó tételeket a már egyszer elfogadott rendszer szerint adám elő hallgatóimnak; mindazonáltal nem lehet egészen nem csatlakoznom ama kívánathoz, melyet már D’ Alembert nyilvánított Mémoire sur les quantités négatives czimü értekezésében: „Óhajtható volna, miszerint elemi tankönyveinkben arra fordítatnék figyelem, hogy e mennyiségek mennyiségtani elmélete kellően felvi- lágositassék.“ F. K. übergeíjenb, alle I)íerauf bejügíidjen ©ä£e bem einmal angenommenen ©i;jteme gemäß befyanbeít fyabe, fd)(ie§e mid) aber ganj bem 2öunfdE)e an, ben fdjon D’Alembert ín feiner 2lbí;anb(ung Mémoire sur les quantités négatives aitőgefprocfyen f;at: „(£ő märe ju münfdjen, baf* ín ben ©lementarleí)rbüd)ern barauf gefeí;en mürbe, bíe matí)ematífd)e £í;eoríe bíefer Quantitäten gehörig aufjuljellcn". K. F Történelem és statistikai adatok. dkftótdftóe tiltó Ztúti)üfd>e Rátett* i. RöviŰ vázlata a pécsi iskolák történetének. Pécs városa már a római uralom idejekor So- piana név alatt nevezetes város, a magyar nemzet megtérése óta folytonosan mind püspököknek, mind tudományos intézeteknek székhelye volt. Fénypontját érte, midőn I. Lajos magyar király, ki nagynak neveztetett, itt, mint országának egyik legnevezetesb, és alkalmatosb városában, tudományos egyetemet állított, melynek V. Orbán Pápa mindazon jogokat és kiváltságokat megadá, melyeket akkori időben a többi egyetemek nagyobb kisebb mértékben élvezlek. — Miként törekedtek akkor, semmi áldozatot sem kéméivé az iskolák ügyét emelni, lehet azon leghitelesebb okiratokkal fölvilágosítható körülményből következtetni, mivel Vilmos pécsi püspök, ki alatt egyetemünk keletkezett, Bononiai Bettini Galvan egyI. auS bet ©efc&icfjte bet ncr Sc&íanffaltem ^ünffírd)en — eine fdion jut bér Dtömerljerr* fd)aft in ^Pannonien, unter bem stamen ©opíana berühmte ©tabt, — vereinigte ín fid), feit bér 55efeí)* rung Ungarnő jum cfyríftfídjen ©laitben, mit bem 53íő* tfyumőfúje fortmäbrenb aud) ben ©it) tt)íffenfd)aftííd)er Sefyranftalten. 3d;ren ©lanjpunft erreichte gunffírdjen ín bíefer 23ejíeí)ttng, alő kernig Submíg 1., genannt bér ©roße, bafelbft, alő ín bér oorjüglídjften unb baju geeignete* ften ©tabt feineő 9reid)eő, eine Uttíverfttät grünbete, meid)er bér í)l. 55ater Urban V. „alle jene ÍKedjte, ^Privilegien unb greifjeiten erteilt bat, beren ftdj bie Setter unb ©tubierenben anberer Unmerjttäten ( ganj ober tßeilmeife) erfreuen". — äöie bamalő 5líleő auf* geboten unb fein Dpfer ju groß erachtet mürbe, um baö ©d)ttlmefen ju l)eben: läpt fídj auő bem, auő glaub* mürbigen Urfunben ermittelten Umftanbe folgern, baß Söilßelm, 53ifd)of oon günffirdjen, unter bem unfere 2*
