Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1850
6 a családi éiet hú festése, hasznos feltalálások felemlítése stb., egyes nemzeteknél.“ — Tagadni azonban nem lehet, hogy miután az említettek nyomán a történelem körében egy részt az anyagi érdekek ily szorgosan kiemelendők, — más részt a szellemiek, névszerint a népek vallás- erkölcsös fejlődése a történelmész hatásköréből épen nem nélkülözhetők, — kinek főfeladata az ismeretes „jól add elé“ben foglaltatván, oda kell törekednie, hogy hallgatóihoz vallásos érzelemtől átlengett, erkölcsileg nemes hangon szóljon, miszerint előadásából az értelmi s erkölcsi egység teljes fényében kiragyogjon. Hogy pedig ezen eléadás valóban sikeres, s a történelem ne valami légbe festett tünde kép legyen, szükség hogy a földirat által neki támpontok nyittassanak, történelem és földirat egymással szoros összeköttetésbe jöjjenek, s a tanítvány az előadott események színpadával megismerkedjék. — Figyelemre méltók e tekintetben a szervező terv utasításai, melyek bölcsen megfontolván, miszerint földirati nézlet nélkül az ifjú a történelmi előadásokban hallott események világos felfogására soha el nem juthat, egyesített történelem- földirati oktatás utján kívánja a tanulóknál az alapnélküli tudást akadályozni, ckkép azon megczáfolhatlan igazságot nyíltan bevallvón: hogy a történelem magasztos tudománya földirat nélkül puszta emlékezet tárgyává alacsonyíltatik, egyszersmind a nemes ludvágytól lángoló ifjúi kebelben a történelem iránti hajlam szükségkép kioltatván. Hiszen már maga a szent történetek Írója, s a história atyja Mózes, valamint Józsua is szent könyveiket — az őskor e Iegrégiebb történelmét — földirati adatok által világosították fel. — Bizonyára földirati adatok nélkül a történelem czélja soha el nem érethetnék, melynek egyéb feladataihoz tartozik a kitünöbb jellemek rajzolása is; — avagy nin- csen-e a földnek, a tájék különféle viszonyainak hatalmas befolyása az emberekre? nem fejleszt-e a főid különféleségc különböző nemz-eteket is ? Ügy vagyon, — az események színpadának történelmileg félre ismerhetlen befolyása van az emberek jellemére! Tehát egyenesen a dolog lényegéből következik, hogy a földirat főbb vonásai a kezdő tanuló eszmeköréhez alkalmazva a történelmi előadást megelőzzék, és pedig, mint a szervező terv kívánja, már az első osztályban; — tagadni azonban nem lehet, miszerint ezen geographiai alapoktatás folyamán mind inkább érezhetővé leszen a szükség, hogy ezen oktatás a kitűzött határvonalakon túlterjeszkedjék, és pedig annál inkább, minthogy egyrészt a felső osztályokban a magasabb érdekeknek megfelelő általános földirattan a történelemtől elválasztva már meg nem jelenhet, — más részt pedig azon méltó aggodalom merül fel, hogy a puszta száraz nézleten alapuló ezen első eléadás által a tanító legmegfeszííettebb szorgalma mellett is nem csak a kitűzött czél nehezen érethetik el, hanem az ifjú részvéte is, melyhez méltán a legnagyobb remények kapcsoltatnak, a földirat iránti meddő hidegségre átfajúlhat. — És miutáu ezen aggodalom megvan szüntetve, akkor, úgy vélem, a tanító saját tanmodorára bizhatni, valljon a földirattant a történelmi eléadás előtt, alatt vagy utánna kivánja-e tárgyalni? Azt sem hallgathatom el, miszerint a történelemnek szánt tanórák mérsékelt száma is némi aggodalmat, támaszt az ezen szaktanhoz csatolt magas várakozások koczkáztatása felöl, minthogy a tantárgy látszik inkább az idöhez, mint az idő a tárgyhoz alkalmazva lenni, — miből egyszersmind a honi történelem szűk körrei szorítása is következik. A történelem- földiratra vonatkozó utasításai a szervező tervnek igen sok dicséretest foglalnak magokban; egy részt lelkes tisztelet a lángoló szeretettel, más részt mély szakismeret s éles belátással
