Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Bánk József: A káptalani dignitas fogalma
376 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN val Vespasianusnak, a thyanae-i Apolloniusnak, Asklepios epidaurosi szentélyének, Buddhának, Mohamednek állítólagos csodáit. — Végül megállapítja a csoda helyét és fontosságát az evangéliumi történetben : Jézus csodái az ő istenségének legfényesebb bizonyítékai, céljuk pedig az, hogy az emberek higgyenek jézusban. A szerző nagyon helyesen reámutat arra is, hogy az Ür Jézus csodáinak szimbolikus jellegük is van: reávilágítanak a természetes és a természetfölötti világrend kapcsolataira. A 39. lapon — az evangéliumokat egymás mellé állítva — a szerző az Úr Jézusnak harminchárom csodáját sorolja fel, és érdekes összeállítást közöl arra nézve is, hogy az egyes evangéliumokban hány csodának a leírását olvassuk. Szent Máté összesen 19 csodát beszél el, Szent Márk 18-at, Szent Lukács 19-et, Szent János mindössze 7-et. Mind a négy evangélium csak egy közös csodát mond el : az első kenyérszaporítást. Ez az első fejezet bevezetés a szorosan vett tárgyaláshoz, mely egyen- kint foglalkozik Jézus csodáival. Ezt a részt, amely a 42. laptól a 237. lapig tart, a szerző a következő szempontok szerint osztja fel. Meglátják ők az Ür dicsőségét. A szerző ebben a szakaszban azokat a csodákat tárgyalja, amelyek az Úr Jézust mint az értelemmel nem bíró természetnek mindenható Urát mutatják be: a kánai menyegző, az első csodálatos halfogás, a háborgó tenger lecsillapítása, az első kenyérszaporítás, Jézus a tengeren jár, a második kenyérszaporítás, Jézus megfizeti önmagáért és Péterért az adót, a terméketlen fügefa, a második csodálatos halfogás. (42—94. 1.) A halottak jeltámadnak. Itt olvassuk az evangéliumok három halottfeltámasztását : a naimi özvegy fia, Jairus leánya, Lázár. (95—113. 1.) A vakok látnak. A kafarnaumi két vak, a betszaidai vak, a vakonszülött, a jerichói két vak. (114—133. 1.) A leprások tisztulnak. A kafarnaumi bélpoklos, a tíz bélpoklos. (134—142. 1.) A betegek gyógyulnak. Szent Péter anyósának a láza, a vérfolyásos asszony, a tizennyolc év óta beteg asszony, Szent Márk siketnémája, a vízkóros, a királyi tiszt fia, Malchus. (143—167. 1.) Ugrándozik a sánta. A kafarnaumi inaszakadt, a kafarnaumi százados szolgája, az elszáradt kezű ember, a bethesdai harminc- nyolc év óta beteg ember. (168—187. 1.) Az ördögűzések. Miután a szerző a hisztériáról, a hypnosisról, a suggestióról, az epilepsziáról és a megszállásról orvosi szempontból általában beszélt és az ördögi megszállások meg a jelenségeikben hasonló betegségek között a határvonalat megvonta, letárgyalja az evangéliumokban említett ördögűzéseket: a kafarnaumi ördögűzés, az ördögtől megszállt néma, a gerazénusok megszállottja, a kánaáni asszony leánya, a holdkóros ifjú. (188—231. 1.) Az evangélium hirdettetik. (232—237. 1,) A könyvet az 5—6. lapon olvasható tartalomjegyzéken kívül betűrendes tartalommutató teszi áttekinthetővé (238—242. 1.), az evangéliumi események helyét Palesztinának, a Genezáret tava környékének és a Krisztuskorabeli Jeruzsálemnek a térképei (243—245. 1.) mutatják meg, a 246—252. lapon közölt tizenhárom fénykép pedig kitűnően szemléletessé teszi az egyes evangéliumi eseményeket. A tárgyalás menetében a szerző a következő rendszerhez tartja magát.
