Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Teller Frigyes: Magyarország középkori hangjelzett kódexei
MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI HANGJELZETT KÓDEXEI 257 kiállítású a csatári négy bencés névtelen könyvmásoló és könyvfestő kezéből a XII. században kikerült kétkötetes biblia, melyet sokáig Gutkeled-biblia néven ismertek.1 A bencések középkori, egyedülállóan kiváló kultúrmunkásságát dicséri az a dalmáciai névtelen bencés és vele egykorú nyolc ismeretlen könyvmásoló is, akiknek emlékét Nagy Lajos király idejében a magyar tengerpart egyik kolostorában készült misekönyv őrizte meg. A kódex naptári részéből nyilvánvaló, hogy magyar egyház részére készült, abból pedig, hogy Szent Benedek ünnepe külön ki van emelve, bencés használatra következtetünk.1 2 Semmi adatunk nincs arra nézve, hogy Lőrinc könyvmásoló, akit a pannonhalmi levéltár 57 B. jelzetű 1147-iki oklevele «Laurentius literatus chori ecclesie clericus» módon említ, miféle könyveket másolt. Mivel azonban a középkorban literatus írástudót jelent, továbbá Lőrinc kántor volt, minden valószínűség szerint egyházi énekeskönyveket másolt.3 A magyar felvidéki városokban, nevezetesen Eperjesen, Bártfán és Kassán a középkori miniátorok mellett csakhamar feltűnnek a könyvmásolók és könyvhasználók. Eperjes városának szellemi fellendüléséről beszámol a «regestrum testimoniorum», mely a város számadáskönyve volt.4 A benne talált feljegyzések szerint az első eperjesi betűfestő és másoló egy György nevű írástudó volt, akinél 1447-ben rendelt a város egy misekönyvet, melynek másolásáért három forintot fizetett.5 1 Gerevich Tibor mutatta ki azt, hogy a kézirat nem külföldi származású, hanem kétségtelenül a zalamegyei csatári kolostorban készült a XII. század közepe táján. A mű címe: Biblia, XII. század. Admont. Bibliothek des Benedictinerstifts. Cod. Lat. A. és B. L. Buberl Paul, Die illuminierten Handschriften in Steiermark. Leipzig, 1911, 17—33. 1. — Fejérpataky L., A Gutkeled-biblia. Magy. Kszm. Budapest, 1892—93. 5—22. 1. — Gerevich Tibor, Magyarország románkori- emlékei. Budapest, 1938. 232—-233. 1. — Hoffmann—Heck Anne, Die österreichische Buchmalerei des XL Jahrhunderts. Wien, 132. 1. Die bildende Kunst in Österreich. Szerk. Ginhardt Karl. — Swoboda K- M., Neue Aufgaben der Kunstgeschichte. Brünn—Prag, Leipzig— Wien. 1935. 47. 1. Die Bilder der Admonter Bibel des XII. Jahrhunderts. 2 A kódex a Magyar Nemzeti Muzeum Orsz. Széchenyi Könyvtárának tulajdona, Cod. Lat. 334. — L. Bartoniek Emma, Codices Manuscripti Latini. Budapest, 1940. 239—294. L, 334. sz. — Melich János, Misekönyv a XIV. századból. Magy. Kszm. 1903. 36, 64. 1. — Hoffmann Edith, A Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának illuminált kéziratai. Budapest, 1928. 69—70. 1. 3 Csontosi János, Adalék a magyarországi XIV—XV. századi könyvmásolók és betűfestők történetéhez. Magy. Kszm. 1879. 140. 1. — Kuncze Leo, A pannonhalmi szentbenedekrend könyvtárának története és jelen állapota. Magy. Kszm. 1878. 171. 1. — A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. III. Sörös Pongrác—Rezner Tibold, A pannonhalmi főapátság története. Budapest, 1905. 350. 1. 4 Most a Magyar Nemzeti Múzeum Törzslevéltárában. 5 Eperjes város levéltára, 210/a. sz., 701. 1. Theologia. 17
