Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)

Teller Frigyes: Magyarország középkori hangjelzett kódexei

MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI HANGJELZETT KÓDEXEI

165

A Pelographie Musicai is mindössze három kódexet jelez a IX. századra : S. Gallen, 359. — Vallicell., B. 50. — Rouen, 368., ezeken kívül kettőt a IX. vagy X. századra : a bécsi 1609., a toursi, Bibi. de la Ville, 184. (1017.). Ezen utóbbi megállapítás azonban nem biztos.

Dom. G. M. Sunol O. S. B. nagyszabású paleográfiai művében a Vili. századra datálja egy Poitiers-ből való Pontificaléban írt Exultet-et.1 Ez a datálás akkor valószínű, ha hivatkozunk a kézírásra és a kézirat tartalmára. Ez a kézirat azonban töredék. Hasonlóképpen a VIII. századra datálja a Bruxelles-i 10127—10144. sz. töredéket.1 2 Bannister szerint ezen kézirat neumái későbbiek a szövegnél, mely a IX/X. századra tehető.3

Gastoué IX. századra datált kéziratainak listája vitás.4

Mindazonáltal vannak kéziratok, melyek kétségkívül és a legnagyobb valószínűség szerint a IX. században keletkeztek, de minden esetben csak egy helyen tartalmaznak neumákat. Ennélfogva fennmarad az a nyilt kérdés és probléma, hogy vájjon a könyv corpus-ával egyidőben íródtak-e?

Bannister szerint ily kéziratok a következők.5

1. a novarai Sacramentarium praefatio-ja.6

2. a párizsi Szent Genovéva-könyvtár 1190. sz. kéziratában a Genealogia éneke.7

3. a párizsi Bibi. Nat. n. a. 2177. sz. kézirata egy vizigót írású töredéket tartalmaz, melyről dr. E. A. Loew azt tartja, hogy neumáival együtt a IX. századból való ugyanazon kéztől.

4. monakói kézirat8 a IX. század elejéről, melynek keltezési idejét Traube és P. Blum egyértelműen elfogadják.

5. egy poitiersi Pontificale.9 Exultet-je neumálva, mely a katalógus szerint VIII/IX. századi. Bannister szerint a IX. század elejéről való.

6. 10127—10144-es brüsszeli kézirat,10 mely mint töredék valószínűen a legrégibb létező zenei kézirat. A neumák és a szöveg együttes

1 Paris, Arsenal, 227. — L. Catalogue des manuscrits de la Bibliothèque royale des ducs de Bourgogne. Bruxelles, 1842.

* 1. D. G. M. Sunol O. S. B., Introduction i. m. 32. 1. — Ezen utóbbi töredéket ismertette a Revue Bénédictine, 1912. évf. októberi számában Dom Peillon O. S. B., mely szerint ez a kézirat egy sokkal régibb dokumentum kalligrafikus kópiája tökéletes szász neumákkal.

3 L. Bannister i. m.

4 Les origines de Chant romain. Paris, 1907. 248. 1.

6 L. Monumenti Vat. XX. 1.

* L. Monumenta Paleogr. sacra. Torino, 1899. XIV. sz.

7 A nyomtatott katalógus a IX./X. századra teszi.

8 cím. 19408, 20. f. v.

* Párizs, Arsenal, 227.

10 L. Don Peillon, Revue Bénédictine, XXIX, 4. 1912. október.