Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Juhász Miklós: A képekről való tudomány
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 91 kegyelme még nagyon sokáig tartsa meg. Könyvét igen nagy haszonnal olvashatja mindenki, aki az újszövetségi irodalomtörténet, kortörténet és földrajz legfőbb kérdéseit világos,jól áttekinthető, élvezetes módon meg akarja ismerni. Pataky Arnold. Schütz Antal: Aquinói Szent Tamás Szemelvényekben. Magyarul és latinul. Budapest, 1943. 479 1. Kant még nem olvasta Szent Tamást. Von Ihering hires megjegyzése óta azonban a kinyilatkoztatást tudatlanra vevő bölcselet, sőt a profán tudomány általában bizonyos várakozással tekint föl a középkor legnagyobb tudós géniuszára, legalább is sejti nagyságát. Kiemelkedő képviselői törekszenek is közel jutni hozzá. A megértés útját állja azonban egyrészt a nyelv és a kifejezések idegenszerűsége (Szent Tamás latin nyelve nemcsak latin nyelv, hanem sajátos latin nyelv), másrészt az a körülmény, hogy a részleteket is csak Szent Tamás gondolatvilágának egészéből lehet helyesen érteni. Ez a körülmény adja egyébként az eltérő Szent Tamás-értelmezések lehetőségét. Viszont Szent Tamás gondolatvilágának egésze, mondjuk csak az egész Summa Theologica a nem szakember számára majdnem hozzáférhetetlen már csak a mű hatalmas terjedelme miatt is, nem is szólva sajátos terminológiájáról. XIII. Leo pápa «Aeterni Patris» kezdetű korszakalkotó enciklikája Szent Tamást a katolikus világ elé állította, mint a keresztény bölcselet és hittudomány legtisztább és legbővebb forrását és a katolikus gondolkodók mintaképét. Az Egyházi Törvénykönyv a hittudomány tanárai és jelöltjei számára előírja Szent Tamás tanításának követését. Ezzel a keresztény bölcselet tanulóinak és a papság jelöltjeinek figyelme Szent Tamásra terelődött, mint a keresztény tudomány fejedelmére és főforrására. A hittudomány noviciusai, főleg a tehetségesebbek azonban nemcsak tankönyvek feldolgozásában és tanáraik előadásában kívánják megismerni Szent Tamást, hanem közvetlenül szeretnék olvasni müveit. A közvetlen megismerkedést azonban náluk is nehezítik az említett körülmények. Fokozott mértékben kell ezt állítani azokról a világi egyetemi hallgatókról és egyetemet végzett, tudományosan érdeklődő világiakról, akik keresik a keresztény bölcselet és hittudomány eligazítását és ebben a keresésben újra és újra a hét pecséttel lezárt Szent Tamásra bukkanak. Szent Tamás időszerűvé vált és mégis ismeretlen maradt. Az időszerűség által támasztott igények nyomása alatt indultak meg a nagy nyugati országokban a Summa Theologica részben jegyzetekkel ellátott fordításai (angol, két német, francia). Az egész Summa Theologica lefordításának is megvan a maga előnye. Eltekintve a kiadás nehézségétől hátránya kétségtelenül az, hogy nem ad képet Szent Tamás egész irodalmi munkásságáról, továbbá a Summa Theologica terjedelme akadálya marad annak, hogy az eligazodást kereső Szent Tamás gondolatvilágában tájékozódni tudjon. Talán éppen ez a szempont vezette a Jeunesse szerkesztőit, amikor egy-egy quaestio és articulus-csoportot zsebkiadásu füzetben fordított le és adott ki.
