Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Juhász Miklós: A képekről való tudomány
A NEMZETKÖZI IGAZSÁGOSSÁG 85 rendnek, mellette más is szerepel benne, amely éppen olyan döntő módon befolyásolja tartalmát. S bár az igazságosság kiegyenlítésre törekszik, maga nem mondja meg, hogy mit tekintsünk egyenlő és megfelelő kiegyenlítésnek. A jogfilozófia sem tud mást megállapítani, mint hogy a jognak is van egy bizonyos dialektikája, és kívülről irányító, rendező egységre vár. Ha valóban meg akarjuk valósítani az igazságosság és jog helyes rendjét, akkor a gyakorlatban kívülálló szempontok segítségét is igénybe kell vennünk.1 Szükség van egy olyan egyetemes és mindent magában foglaló értékre, amely megmutatja az igazságosság kezelésének helyes módját. A keresztény tanítás szerint ez a szeretet, amely minden emberi közösségnek összetartó ereje, és ez lehet a nemzetközi élet harmonikus rendjének az alapja. Az igazságosságra törekvő alanyok között ez szüntethet meg minden bántó ellentétet és segíthet létrehozni a különböző elemek harmonikus egységét. S hogy a két erény között milyen benső megfelelés van, mutatja, hogy a szeretet éppen egyetemes erejénél fogva tüntet fel sok hasonlóságot az igazságossággal. Az egyetemes igazságosságnak feladata, hogy mindent, a többi erényeket is beállítsa a közjó szolgálatába. A szeretet pedig egyetemességénél fogva valamennyi cselekedetünket nem a földi közjó, hanem az isteni érték megvalósítására irányít, amelyben minden földi érték feltétele és szentesitője van.1 2 A keresztény gondolkozás törte át a szellemi életben az állami autarkia korlátáit, és az igazi, teljes humanitást kifejező eszme, amely alapja a nemzetközi jognak és a népek szolidarizmusának, ősi keresztény gondolat. S amit a keresztény igazságosság kíván érvényesíteni a nemzetek életében, az több, mint a természetes emberi igazságosság követelése, amely általában csak annyit mond, hogy mindenkinek meg kell adni azt, ami őt megilleti. Az életben oly gyakran előforduló nehéz határeseteket csak az az igazságosság tudja megoldani, amely nincs elválasztva a szeretettől. Egyenlő jogok ütközése esetén a viszályokat nem lehet elméleti úton megoldani, hanem tudni kell, hogy ilyenkor megszűnik az igazságosság rendje, és kezdődik a szeretető. Sőt még a vitákat sem elég megoldani az igazságosság útmutatása szerint, hanem azt is meg kell akadályozni, hogy ellentétek keletkezzenek. A háborúk előidéző okait kiirtani és az emberek gondolkozását átalakítani, nevelni csak a legmélyebbre ható lelki erők, Krisztus kegyelmével lehetséges.3 1 H. Nef : Gleichheit und Gerechtigkeit, Zürich, 1941. 124—128. o. 2 II—II. 58, 5. 6. 3 «Hogy ez nehezebb probléma, mint a kör négyzetesítése, már csak abból is következik, hogy itt millió öncélú anyagnak a felhasználásáról és egy érdekeik fölött álló de azokkal nem egyszer ütköző általános célba való beépítésről van szó», — Írja Horváth Sándor. Ezt a feladatot csak akkor lehetne megoldani, ha a társadalom emez önrendelkező anyaga az általános, a szociális igazságosság tűzkemencéjébe kerülne s ott nemcsak kiégne belőle minden rendetlen törekvés és öncélúság, hanem új szerkezetet és szervezetet is nyerne, amely a közjó irányába állítaná be minden törekvését. Üj idegrendszer, új nevelés szükséges az emberiségnek, hogy a társadalmi körnégyzetesítés problémájának megoldása könnyebb legyen.
