Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Papp Imre: Isten és erkölcsi lét Nicolai Hartmann erkölcsbölcseletében
ISTEN ÉS ERKÖLCSI LÉT HARTMANN ERKÖLCSBÖLCSELETÉBEN 61 Mint ahogy azonban a kanti etika is a kanti metafizikai világképből emelkedik elő, úgy a hartmanni értéketika mögött is ott húzódik a hartmanni metafizikai világkép. Az erkölcsi értékeszmékben ott rejtőznek a valóság-létről alkotott hartmanni gondolatok. S ez érthető is. Lételméleti megalapozás nélkül nem lehet erkölcsbölcseletet felépíteni. Lét és érték egysége követeli ezt. Az érték létet jelez és a lét értéket. Az értékeszme ugyan független a valós lét tényleges dinamikájától, hullámzásától, és ilyen értelemben az érték felette áll a létnek. Csakhogy ez a szembeállítás nem egy síkon történik. Az érték eszméjét állítja szembe a tapasztalati valósággal.1 Lét és érték viszonyát az egy síkon történő egybevetés fedheti fel. Az értékeszmét a lét eszméjével kell szembeállítani. Minden értékeszmében bennfoglaltatik — mint lényegi, konstitutív elem — egy léteszme. A lét nem egysíkú, nem egyöntetű, mindenen egyformán áthúzódó tényiséget, facticitást jelent. A lét analógiájánál fogva, minden egység és minden sokféleség végső alapelve. Ugyanaz a lét a különböző lényeknél nem ugyanazt jelenti. Ez a belső, a lét analógiájából folyó különbség értékrendi különbséget is kifejez. A lét analógiájában magában hordja a létmódok végtelen sokféleségét és így felöleli az értékhierarchia összes dimenzióit is. Nem lehet ezért az értékeket a léttel szemben önállósítani. Hartmann értékeszméi is létfogalmi mozzanatokat hordanak magukban. S ezek, az értékeszmék belső konstitúciójába belejátszó hartmanni lételvek : egyrészt a szabad emberi személyiség, másrészt az a valós világ, amelyben ez a szabad emberi személyiség kibontakozhatik. Hartmann egyrészt teljesen függetleníti az értékrendet az emberi személyi léttől és annak lényegbenyíló létvonatkozásaitól (az ember ebben az értelemben pusztán átvalósítja az értékeket az eszmei szférából a valós világba), másrészt pedig nem kerülheti el, hogy az értékek teljes értelmét ne az emberi lét és léthelyzet vonatkozásaiból merítse. A hartmanni értékeszméken átüt a hartmanni metafizikai világkép és a hartmanni embereszme. Erkölcs és vallás antinómiájában Hartmann tulajdonképen nem értékeket állít szembe értékekkel. Hartmann vak a vallási értékekkel szemben. A vallást mint értéket nem látja. Ezért az antinómiákat tulajdonképen nem az axiológia, hanem a metafizika síkján állítja fel. Tagadása nem a vallási értéket érinti, hanem az isteni Létet. Nem az erkölcsi érték zárja ki a vallási értéket, hanem a szabad személyiség léte zárja ki nála az abszolút isteni Létet. Az etikának metafizikai háttere Hartmannál sokkal láthatóbban elődomborodik, mint Kantnál, akinél a metafizikai világkép széthoma- lyosodik az agnoszticista ismeretelméleti elvekben. Hartmannál pozitíve kidolgozott metafizikai rendszer áll axiológiája mögött. Ezt a metafizikai világképet kell nagy vonalaiban vázolnunk. 1 Különösen szembeötlő ez Schelernél : Der Formalismus ... 14. 1.
