Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)

Erőss Alfréd: Látható-e Krisztus egyháza?

LÁTHATÓ-E KRISZTUS EGYHÁZA

45

ecclesiam nunc esse aliter, tunc autem aliter futuram ; nunc habere malos mixtos, tunc, non habiturum ; sicut nunc mortalem, quod ex mortalibus constaret hominibus, tunc autem immortalem, quod in ea nullum esset vel corpore moriturus».1

E szöveg azért is jelentős, mert benne Szent Ágoston megemlíti, hogy nem csupán személyes fölfogását, hanem az egyetemes Egyház tanítását fejezi ki. Híven követhetjük a rendelkezésünkre álló íráshagyományból, hogy Szent Ágoston után is általános volt e felfogás, melynek lényege az, hogy nem engedi megosztani Krisztus Egyházát, hanem kimondja, hogy csak egy az Egyház, bár történetének és fejlődésének különböző szakaszai vannak, s egy része még a földön vándorol, míg a másik már elérkezett oda, ahova az egész (vagyis az egy) indul.

Kitér Szent Ágoston arra a tényre is, hogy az Egyházban sok isteni, természetfölötti, tehát önmagában láthatatlan valóság van, sőt ez képezi az Egyház igazi valóját, mintegy a lelkét. Ezzel szemben az emberileg is megnyilatkozó, inkább külső valóságok alkotják az Egyház testét. A kettő azonban egyetlen egységet képez, mint az emberben a test és lélek, és a kettős valóság teljesen egybevág. Nincsen tehát ilyen szempontból sem két egyház (belső és külső, láthatatlan és látható), hanem csak egy, amely két lényeges alkotó-elemből tevődik össze : «de homine exteriore et interiore non dici duos homines, quanto minus dici duas ecclesias».1 2

Ahogy az embert fölismerhetjük a maga egész emberi mivoltában, bár nem látjuk minden egyes részét, hasonlókép ismerjük meg az Egyházat. «Brevissimum dici potest Ecclesia tota quidem sed non secundum totum visibilis».3

Úgylátszik, hogy e Szent Ágostonnál hagyományozott tanítás hatása alól Kálvin sem tudta egészen kivonni magát. A látható Egyházat nevezi mindnyájunk anyjának, amelytől elszakadni senkinek sem szabad. «Haec enim quae Deus coniunxit separari fas non est, ut quibus ipse est Pater, Ecclesia etiam mater sit : neque id sub Lege modo, sed etiam post Christi adventum, teste Paulo, qui novae et caelestis Hierosolymae nos esse filios docet».4 Ugyanakkor Kálvin utal arra is, hogy az embernek nincs képessége megítélni, ki konkoly ebben a látható Egyházban, egyedül Isten látja s tudja. Ezért «láthatatlan egyháznak» nevezi azok1 Breviculus collationis cum Donatistis 3, 10 (CSEL 53, 69). Hasonlókép Optatus Milevitanus, Contra Parmeniarum Donatistam 2, 2 (CSEL 26, 36).

2 S. Augustinius, i. h. Éppen azért, mert test az Egyház, nem csak lélek, szükségkép látható, «Propter eam rem quod corpus est, oculis cernitur Ecclesia: propterea quod est Christi, vivum corpus est» (XIII Leo, Satis cognitum, ASS 1896, 710). Idézi XII. Pius «Mystici corporis» (1943) c. körlevelében.

8 Franzelin, im. 351.

4 Calvin, Institutio Christianae religionis (1559) IV, 1 (OS V, 1)—2.