Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Erőss Alfréd: Látható-e Krisztus egyháza?
42 ERŐSS ALFRÉD 1. Látható egy tökéletes társaság, amely Krisztus Egyháza. 2. Láthatók Krisztus Egyházának összes tagjai vagy részei. 3. Mint Krisztus igaz Egyháza látható a Corpus Christi m. Az első keveset mond (visibilitas mere materialis), a másik lehetetlent követel (vis. comprehensiva), a harmadik mondat fedi tételünket (visibilitas formalis specifica). Ezt a tényt fejezi ki beszédesen maga a Corpus Christi elnevezés. Test alatt értjük mindenekelőtt a fogható, látható valóságot. Ezt az általános közfelfogást a klasszikus bölcselet szabatosan is meghatározza. Aristoteles a következőkép határozza meg a «test» fogalmát : aœfia ôè cbiav ánróv.1 Általánosabb Servius Aeneis meghatározása : omne quod potest videri, corpus dicitur.2 Részletesebb Tertullián : Ut illud trifariam distantivum, longitudinem dico et latitudinem et sublimitatem, quibus metantur corpora philosophi.1 2 3 Természetes, hogy amikor fizikai testről beszélünk, akkor elsősorban a fizikai láthatóságra, mikor pedig átvisszük a fogalmat a corpus pneumaticum-ra, akkor szellemi látásra gondolunk.4 A jogtudósok között ugyan fennáll a vita abban a kérdésben, hogy vájjon egy közület (corpus mint közösség) látható-e fizikai értelemben. Vannak, akik tagadják,5 általában azonban a jogászok azt tanítják, hogy a közösség, bár a maga egészében (comprehensive) meg nem fogható, meg nem tapintható fizikailag, de igenis látható.6 Az ellentét a két felfogás között csak látszólagos. Az első csupán azt akarja mondani, hogy formaliter nem látható physice a közösség qua talis ; a másik pedig azt akarja mondani, hogy physice is látható az, ami a societas formális eleme (az egység, a közös vezető, a szervezet stb.), de persze az érzékszervek csak materialiter látják, s egyedül az értelem ismeri föl, hogy a külsőleg is látható jelenség mit jelent. Ilyen értelemben beszélünk az Egyház láthatóságáról. Az Egyház szociális jellege (perfecta societas) és ennek isteni eredete annyira nyilvánvaló, hogy ebből a kutató emberi értelem fölismerheti Krisztus igaz Egyházát, és minden más emberi alapítású felekezettől megkülönböztetheti. 1 De anima 3, 12 (434 b, 12). Hasonlókép Diogenes Laertius 7, 135. 2 Servius Aeneis 6, 303. 8 De anima 9 (CSEL 20, 311). 4 Jellemző, hogy a középkorban a közösséget általában s nevezetesen az Egyházat corpus fidum, vagy corpus intellectuale névvel is jelölték. Gierke, Das deutsche Genossenschaftsrecht III 277—279. 6 «Auf einer sonderbaren Verwechslung des inneren Sinns, der Vorstellung, mit dem äußeren Sinn beruht die Ansicht, daß man die Sachgesamtheiten als solche, z. B. die Herde, die Bibliothek usw. sehe. Unger, Öst. Privatrecht 1876 I, 476. 6 Es ist nicht richtig, daß wir Kollektiveinheiten nie unmittelbar wahrnehmen. Schnorr v. Carolsfeld, Gesch. d. jur. Person, 1933 I, 182. V. ö. Binder, Das Problem der juristischen Persönlichkeit, 1907, 52.