Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Bánk József: A káptalani dignitas fogalma
358 BÁNK JÓZSEF ügyeit intéző Kongregáció a főesperesi méltóság felállítását, melyet a leccei megyéspüspök létesített, nem fogadja el s utasítja a püspököt, hogy amennyiben a méltóságot óhajtja, annak erigálását kérje a Szentszéktől.1 A conversanói püspök a rutiglianói társaskáptalanban a két üresedésben levő stallum jövedelméből és egyéb közös vagyonból a teológus és penitenciárius kanonoki stallumot létesítette. A teológus kanonoksá- got a negyedik, a penitenciárius kanonokságot pedig az ötödik méltóságra emelte. E rendelkezést főleg a pentienciáriusi stallumnak méltósággá való emelését a káptalan sérelmesnek találta. így került az ügy a Kongregáció elé. A kérdés az volt, vájjon jóváhagyható-e a két új stallum erigálása és főleg' ezeknek dignitássá nyilvánítása a püspök részéről ? A Kongregáció 1846 szeptember 18-án így válaszolt : Ad I. partem affirmative quoad erectionem poenitentiariae, facto verbo cum SS. mo, ad 2. partem így válaszolt : «quoad elevationem officiorum ad dignitatem, non expedire.»2 Vagyis a'penitenciariusi stallum létesítését a Szentszék utólagosan jóváhagyta, de nem fogadta el a püspöknek ama rendelkezését, mely szerint a két stallumot dignitássá nyilvánította. Ebből is látható, hogy új dignitás felállítása, illetve utólagos jóváhagyása a Szentszékhez tartozott. > XII. Kelemen 1731 június 29-én a barlettai káptalanban levő három méltóság adományozását magának tartotta fenn, míg IX. Pius «Imperscrutabili» kezdetű bullájával 1860 április 21-én e társaskáptalant a székeskáptalan rangjára emelte s a méltóság számát négyben állapította meg (archipresbyter, archidiaconus, primicerius, thesauriarius) s csak az első méltóság (archipresbyter) adományozását tartotta fenn a Szentszéknek.3 Előfordult az az eset is, hogy a püspök is erigált dignitast. Erre példa a Szicíliában levő cataniai káptalan ügye. IV. Pius 1565 április usitatam vel insolitam in Capitulis.» Barbosa (i. m. cap. IV. nr. 3—4) szerint csak az eddig gyakorlatban nem levő dignitas erigálása volt tiltva a püspöknek. (Omnino nova, quippe quod alia non reperitur in Ecclesia.) De használatban levő dignitast állíthatott fel. 1 S. C. Ep. et Reg. in causa«Lycien» «18 apr. 1617. Havendo Monsignor mio J. Muti riferito nella Sacra Congregatione le pretensioni d’Angelo del Daco Cantore della Parrochiale di Lequile luogo di cotesta Diocese, elerisposte date de V. S. con Ia sua dei 15 dei passato per conto deli’Arcidiaconato eretto da lei in detta Parrochiale, quest’ J. m. S. m’hanno ordinato di scriverle, ehe assolva il detto Angelo, revochi I’erettione dei sudetto Arcidiaconato e restituisca ogni cosa nello stato di prima soggiungendole ehe quando ella stimi necessaria la Dignità Arcidiaconale in quella Chiesa Parrochiale ne domandi l'erettione dalla Sede Apostolica» (Gasparri—Serédi, Codicis J. C. Fontes, Romae, 1926, Nr. 1689.) 2 S. C. Ep. et. Reg. «Conversanen.» 29. sept. 1816. Gasparri—Serédi, Codicis J. C. Fontes, Romae 1926 Nr. 1947. 3 Cong. Cone. Causa «Barulen» A. A. S. XIV, (1922) 459.
