Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Erőss Alfréd: Az Egyház a krisztusi hit örök bizonysága
332 ERŐSS ALFRÉD bizonyosság (certitudo probabile) és a metafizikai bizonyosság (certitudo demonstrativa) csoportjába. Az igazságnak ugyanis, mint értelmünk tárgyának, csak ezt a két vetületét ismerjük : Obiectum intellectus est verum, cuius differentiae sunt necessarium et contingens.1 Metafizikai bizonyosságot csak a szükségszerű igaz adhat.1 2 Kérdés már most, hogy a hihetőség indítékai szükségszerűen igazak-e? Szükségszerűen igazak nem csupán a legfőbb észelvek (veritates per se notae), hanem a közvetlen tapasztalás tényei, hasonlókép a történeti események (mert ami megtörtént : lehetetlen, hogy meg ne történt légyen.)3 Ilyen értelemben a tényismeret is lehet metafizikai bizonyosság alapja. A hihetőség indítékai, mind a fizikai, mind az erkölcsi tények, ebbe a kategóriába tartoznak.4 A hihetőség kritériumai «biztos igazságnak biztos érvei» (Aeterni Patris). Hogy ezt a nevet megérdemeljék, hármas tűzpróbát kell meg- állaniok. Vagyis valamely tény akkor lesz a kinyilatkoztatás kritériuma, ha biztosan megállapítható annak 1. empirikus, 2. bölcseleti és 3. teológiai valósága. Alkalmazzuk ezt a kriteriológiai megfontolást az Egyházra. 1. Mindenekelőtt az Egyház ténye mint tapasztalati (empirikus) valóság nyilvánvaló most és kétezeréves történetének bármely időpontjában. Állandóan jelen van, az érdeklődés középpontjában áll, nem lehet észrevétlenül elmenni mellette. Bárki személyesen meggyőződést szerezhet e valóságról. Az Egyház látható, templomai tárt ajtókkal fogadnak egész nap mindenkit, szervezete közismert, törvénykönyvét tanítják az egyetemeken, hívei és papjai a társadalmi életben is megváltják hitüket, szimbólumai úton-útfélen föllelhetők, mozgalmai kovászai a szebb jövőnek, rádiója az egész világba sugározza az Egyház fejének békeszózatát. Folytathatnók a felsorolást, mely részletesen is megvilágítja előttünk, hogy milyen kézzelfogható tény az Egyház valósága : «signum levatum in nationes».5 6 2. Nem kevésbbé közelfekvő az Egyház bölcseleti, vagyis a termé1 Szent Tamás, in IV Sent III d. XVII 1, 1 sol. 3, ad 3. 2 Non enim potest esse tanta certitudo in materia variabili et contingenti, sicut in materia necessaria, semper eodem modo se habente. Szent Tamás, in Ethic. Arist. I. lect. 3 (ed. Pirotta n. 36) ; v. Ö. STh 2 II 70, 2 ; Schütz, A bölcselet elemei, Budapest 1940, 78—80. 3 V. ö. Gardeit, i. m. 164—165. 4 «Insuper datur certitudo intrinsece metaphysica quae directe fundatur in necessitate metaphysica, et certitudo extrinsece seu resolutive metaphysica prout aliquid physice aut moraliter certum non potest negari, quin sequatur indirecte aliqua impossibilitas metaphysica : v. g. aliquid fieri sine causa.» Garrigou—Lagrange, i. m. II 67—68; v. ö. Failing, Kath. Glaubenslehre, Salzburg 1937, 34—35. 6 Izajás 11, 12. Signum (D5) kiemelkedő nagy jelet, a hadsereg gyűjtő-jelét jelenti. V. ö. Hempel, Hebräisches Wörterbuch zu Jesaja, Berlin 1936, 35.