Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Horváth Sándor: Az engesztelés
AZ ENGESZTELÉS 21 megbékülést jellemző adottságok fogalmi tisztázásánál azonban külön- külön kell ezeket tárgyalni. Az elégtétel jogi fogalom és az igazságoság körébe tartozik. Mint megtorló igazságosság (iustitia vindicativa) a sérelmet büntetés révén téteti jóvá, mint kiegyenlítő erény pedig a sérelemmel járó dologi és személyi károk rendezését követeli meg. Ezeknek a természetétől függ, hogy milyen formában lépjen föl. Mint iustitia legalis, distributiva vagy com- mutativa érvényesítheti jogos igényeit és követeléseit. A bűnös, a sértő alanynak az igazságosság megfelelő erényeivel kell ezekre a követelésekre vagy büntetésekre felelnie, s ha elfogadta és teljesítette azokat, akkor az elégtétel mint ilyen megtörtént : az igazságosság szempontjából teljes a kiegyenlítődés.1 De ezzel még nem zárul le a meg- békülés folyamata, amelyhez más erénygyakorlatoknak és teljesítményeknek is hozzá kell járulniok. Ezek között az első helyet foglalja el az engesztelés. A sértés ugyanis az érzelem zavaraiból indul ki, és ilyeneket okoz a megsértett lelkében sérelem formájában. Az előbbi az offensa activa, az utóbbi pedig az offensa passiva.1 2 Hogy tehát a megbékülés létrejöhessen, ezeknek az érzelmi rendellenességeknek és rendetlenségeknek is el kell tűnniök, úgyhogy ennek a háborúságnak és háborgásnak a megszűntében kell a megbékülés teljességét keresnünk. Az érzelmi élet egyensúlyozó ereje a szeretet.3 Nemcsak azért, mivel az akarat felébredésének vagy ébrenlétének legelső megnyilvánulása, hanem azért is, mivel kifejlett, tehát erény formájában a vezetésre és irányításra kiválóan alkalmas. Tulajdonképen az akarat állítását mondjuk szeretetnek, tagadását pedig a szeretet hiányának, vagy még- inkább ellenkező megnyilvánulásának, gyűlöletnek. A szeretet, az összes hajlandóságok vonzó vagy taszító ereje, szerinte igazodnak azok, s így egész benső érzelmi életünk a szeretet szerint színeződik: csend és béke uralkodik ott, ha a szeretet mindent egyensúlyban tarthat, de háborgás jelentkezik, mihelyt az egyensúly megbomlik és a középponti vonzóerő vagy nem működik, vagy pedig a gyűlöletnek adja át helyét. Az utóbbi lelki állapotot mondjuk ellenszenves beállítottságnak, amely egyenesen ellenségessé 1 Hogy miként követelte meg Isten az emberi nemtó'l az igazságosságnak megfelelő elégtételt, Szent Tamás egy gyönyörű cikkelyben írja le III. 48. 2. Azért illetem ezzel a jelzővel, mivel minden jogilag kiélezett fontolgatás hiányzik belőle. Egy leüllepedett elme igazságérzete nyilatkozik meg benne, abban a formában, amint ezt Heiligkeit und Sünde .. . c. művemben (141. old.) leírtam. Az emberi nem Krisztusban lett számbavehető erkölcsi értékké. A Megváltó érdemlegességét írja le Szent Tamás a megelőző cikkelyben, amelyre bővebb tárgyalás kizárásával itt csak hivatkozunk. 2 Ezekről a fogalmakról szólunk Heiligkeit und Sünde... 262. s köv. old. 3 A szeret középponti helyzete miatt hasonlítjuk össze a szívvel, amely olyan szerepet játsszik az anyagi organizmusban, mint a szeretet az erények szervezetében.
