Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)

Horváth Sándor: A bűnszenny

A BŰNSZENNY.

1. Filológiai megjegyzések.

A teológia műszavai, amelyekkel a bűnszennyet jelzi, eredetileg igen ártatlan, közömbös jelentésűek. Macula és contagium néven fordulnak elő a szakirodalomban. A macula eredeti jelentése szerint valamely test alapszínétől eltérő megszakítás, pontozás, tarkulás, ami legtöbbször értékét is növeli. Az ásványvilágban ilyen a drágakövek, az állatoknál pedig a bőr színezése. Folt néven ismeretes így a macula, ami tehát egyáltalában nem hátrányt jelöl mindaddig, amíg a dolog természetének megfelel, vagy a szép törvényeit nem sérti. A természet adottságainak hasonlatára az emberi mesterség és művészet is színez. A színek területén egészen világos a maculának «folt» jelentése. De a maga körében a többi mesterség is előnyösen használja ki célja elérésére a folytonosság megszakítását, a tarkítást. Azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel ezt megvalósítja, szintén maculának rhondják. A különféle mesterségek szerint csokor, horog vagy szem a macula jelentése. A hálók csomóit, a kézimunkák szemzését, a ruhák csokrait nevezték maculának, úgyhogy ebben a viszonylatban a lekötött pontok, a csomósításból származó folytonossági megszakítás gondolata lép előtérbe. Végül még apróbb földrészek jelölésére is használják ezt a szót, amit a német Flecken, Fleckchennel, mi pedig földdarabbal, folttal adunk vissza. Ilyenek a szigetek a tengerben, az oázisok a pusztaságban, néprajzilag pedig a kisebb népcsoportok valamely nagy nemzetben.

Hátrányos vagy éppen rossz értelemben a macula szennyfoltot jelent, amit a labes, sordes emel ki különösen. Az imént felsorolt alapjelentések, valamint a sordes (szenny) egyéb kifejezései (gyász, gyászruha, megvetésre méltó, aljas érzület, söpredék) mind nagyon alkalmasak arra, hogy a maculának mint bűnszennynek az értelmét tisztázzuk. A hasonlat alapjául a természetes alapszín megrontását, beszennyezését kell vennünk : quidquid alicuius rei proprium colorem inficit et corrumpit — mondja Forcellini—Totius latinitatis lexiconában.

Filológiailag tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a macula valamely természetes vagy mesterséges egésznek előnyös vagy hátrányos megszakítását, feldarabolását, tarkítását vagy pontozását, a legrosz- szabb esetben pedig idegen elemektől való teljes átitatását jelenti. A görög kifejezések (xr)faç és andoç) elemzése is csak ezt mutatja.