Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Horváth Sándor: Az engesztelés
AZ ENQESZTELÉS. 1. A megbékülés egyes mozzanatai. Tanulmányomat kettős célból írtam. Vázlatos jellege mutatja, hogy egy nagyobb mű alapgondolatait képviseli, amelyet nemrég megjelent könyvem folytatásának, ill. az ott feltárt eredmények további értékesítésének szántam.1 Szokásom szerint tisztán a theologia speculativa eszközeivel szólok a kérdéshez, remélve, hogy valaki úgy vallás- történeti, mint különösen az ószövetségi alapon is megvilágítja a problémát. Az értekezés megírására azonban más fontolgatás is ösztönzött. Többször hallottam teológusoktól, hogy több gondot kellene fordítani az engesztelésre. De ehhez szükséges lenne mibenlétének tisztázása. Ennek érdekében írtam soraimat, hogy megmutassam, amit szóbeli előadásokban már megtettem, högy itt tisztázásra nincs szükség, mivel ez már megtörtént. Legföljebb az eredmények ismertetéséről lehet szó. Más igényeket nem lehet támasztani soraimmal szemben. Azt azonban remélem, hogy az engesztelés vezetői egy-egy használható gondolatot találnak értekezésemben, de legalább is meglátják, hol kell azt elhelyezni teológiai szemléletünkben. Először tehát kifejtem az engesztelés általános fogalmát, majd röviden rámutatok, hogy az Egyházban szokásos engesztelésről mit kell tartanunk a hit és teológia szempontjából. Az engesztelés jelenthet egy a teljes megbékülés elérésére irányuló folyamatot, jelentheti ennek megvalósító okait és eszközeit, de jelentheti a kiegyenlítődés, a kibékülés állapotát, a reconciliatiót is. Majdnem minden pontnál szemmel kell tartani ezeket a részleges vonásokat, hogy helyesen ítélkezhessünk az engesztelésről, és mibenlétét más folyamatokkal össze ne tévesszük.1 2 Ha összegező fogalomnak a megbéktilést (reconciliatio), mint végleg lezárt és célzott állapotot tekintjük, akkor a következő részleges szempontokat találjuk benne. A békétlenség, az ellenségeskedés nem 1 Heiligkeit und Sünde im Lichte der thomistischen Theologie. Freiburg i. d. Schw. 1943. XII + 384. old. 2 Ez mindenütt úgy van, ahol actio-passio visszonylat mutatható ki. Ennek általános sémáját adjuk Der thomistische Gottesbegriff c. művünkben (106. old.), a Hitvédelmi tanulmányokban pedig a kinyilatkoztatásra vonatkozólag. (185. old.) Theologia. 2
