Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
254 NYÉKI KÁLMÁN kiket a Messiás bevezet országának mint új világállapotnak dicsőségébe. V. ö. A. Schweitzer : Die Mystik des Apostels Paulus, Tübingen, 1930,102—122, 175—184, 334—336 ; M. Werner : i. m. 636—666. Az őskereszténység egyház- fogalmával foglalkozó újabb protestáns művek írói szintén hajlanak e felfogás felé, vagy legalább is oly álláspontot képviselnek, mely összeegyeztethető az eschatologikus felfogással ; így pl. Schmidt, i. m. 286 ; Gloege, '. m. 212 sk. ; Wendland, i. m. 165, sőt újabban a svéd O. Linton is: Das Problem der Urkirche in der neuesten Forschung, Diss. Uppsala, 1932 (Lundequist, XXII, 211), 120, 150; V. ö. K. Piper, TheolRev, 1933, 16. Linton könyve értékes bevezetést nyújt az őskeresztény egyházfogalom és egyházszervezet kérdéséről az elmúlt ötven év alatt megjelent irodalomba. Katolikus részről ugyanezt teszi K. Piper: Jesus und die Kirche, Paderborn, 1932 (az 59. l.-tól kezdve az eschatologikus egyházfelfogásról), újabban pedig F. M. Braun O. P. : Aspects nouveaux du problème de l’Église, Fribourg en Suisse, 1942 (Libraire de l’Université, 234) ; v. Ö. Biblica, 1942, 229—232. Szintén hajlik az eschatologikus egyházfelfogás felé, de még sem mer mellette színt vallani N. A. Dahl : Das Volk Gottes, Eine Untersuchung zum Kirchenbewußtsein des Urchristentum (Schriften hersg. von der Nordischen Akademie des Wissenschaften in Oslo, II. Hist.-philos. KL 1941, 2), Oslo, 1941 (Dybwad, XI, 351); v. ö. K. Prümm S. J., Scholastik, 1942, 563—568; A. M. Vitti S. J., Biblica. 1943, 180—2. Ellentmondásoktól nem mentes Heiler Frigyes újabb könyve Die katholische Kirche des Ostens und Westens, Bd. I. Urkirche und Ostkirche, München, 1937 (Reinhardt, XX. 606), Miként e könyv első kiadásában (Der Katholizismus, München, 1923), épúgy most is Heiler szerint Jézus a közeli világvég várásának gondolatában élt (i. m. 37), ezért nem gondolt egyház- alapitásra, — mégis Jézus az Egyház «alkotója, szerzője, atyja» (i. m. 42). Máskülönben Heiler minden kívánságnak eleget tevő világossággal elfordul a liberális teológiának az ősegyházra vonatkozó felfogásától (TheolRev, 1937, 273—5). Jézusnak az Isten országára vonatkozó tanítását tárgyalják még a következő újabb katolikus tanulmányok : L. Lumini O. S. B. : 11 Regno di Dió nelie Parabole di Gesú, La Scuola cattolica, 1929, 35—47, 183—196 ; A. Vitti S. J. : La recente interpretazione dei «Regno messianico» nel sistema escato- logico, La Scuola cattolica, 1932, 3—17 ; u. a. II Regno di Dió secondo alcuni filosofi moderni, La Civiltá Cattolica, 1932, 1,30—40. Hasonló tárgykört dolgoz fel az eschatologikus felfogást valló prot. W. Michaelis : Es ging ein Sämann aus zu säen. Eine Einführung in die Gleichnisse Jesu über das Reich Gottes und die Kirche, Berlin, 1938 (Furche-Verlag; 280; v. ö. H. Lietzmann, Zeitschrift für neutestamentliche Wissenschaft, 1938, 296). Az eschatologikus iskolával szemben Jézusnak az Isten országáról szóló tanítását fejti ki a kát. M. Meinertz : Jesus und die Heidenmission, Münster i. W., 1925, NtlAbh. 1. Bd. 1—2. H. 55 skk. Közelinek várta-e Szent Pál a világ végét? Ezzel a kérdéssel foglalkozó katolikus művek: Coion, DictThC, XI, 2388—2399; Chaîne, DictThC, XI,
