Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Papp Imre: Erkölcs és vallás viszonyának problematikája
A NEMZETKÖZI IGAZSÁGOSSÁG 369 A politika számára kétségtelenül igen tetszetős és jól kiaknázható tétel ez, hiszen a politika a maga természetének megfelelően mindig dinamikus szellemű volt, mert a jövő kialakításán dolgozott. Hátterében azonban az a felfogás áll, hogy minden törvény és nemzetközi szerződés a pillanatnyi érdekek meghatározásán alapszik, és a jog fölött is az államok ú. n. életbevágó érdekei döntenek. Súlyos és a nemzetközi életre veszélyes következmények adódnak belőle. Aláássa a népek közötti bizalmat, és így helyrehozhatatlanul megsemmisíti a nemzetközi együttműködés alapvető feltételét, amint XII. Pius 1940 karácsonyán mondott beszédében a bizalmatlanság legyőzését jelentette ki a nemzetközi rend helyreállítása második feltételeként. Továbbá, ha mindig egy konkrét helyzet határozza meg az igazságosság tartalmát, akkor minden helyzet igényt tarthat arra, hogy a jog nevében szentesítést nyerjen. A keresztény felfogás pedig sohasem egyezhet ki ezzel a tanítással. Mi számot vetünk azzal, hogy az élet állandóan változik és ezért a pozitív jogi szabályozásnak mindig alkalmazkodnia kell az élethez. A jog dinamizmusa azt jelenti, hogy nem lenne helyes és igazságos olyan pozitív jogi szabályozottságon alapuló rendet fenntartani, amely nem jelel meg többé eredeti céljának. A nemzetközi élet rendjének tételes szabályozása szerződési úton jön létre és ezért különleges problémát jelent a «pacta sunt servanda» elvnek összhangba hozatala a jog dinamizmusát jelentő ú. n. «rebus sic stantibus» clauzulá- vál, amely szerint a szerződések kötelező ereje azon körülmények és feltételek fennmaradásától függ, amelyekben létrejöttek. A tételes nemzetközi jog érthető módon állandóan idegenkedett attól, hogy ezt a klauzulást mint jogintézményt elfogadja, mert ellentétben látszik lenni a szerződések szentségének és az állami szuverenitásnak a tételével.1 Elfogadják a szerződések módosításának szükségességét, de csak úgy, hogy az érdekelt államok hozzájárulásával módosítható egy nemzetközi jogszabály. Az államon belüli jog területén rendszerint sikerül a jogszabályoknak a változott viszonyoknak megfelelő módosítását biztosítani, a nemzetközi életben azonban ez sokszor leküzdhetetlen akadályokba ütközik. S a nemzetközi kapcsolatok anarchiáját leginkább az idézi elő, hogy mindegyik állam maga dönti el, mikor változott meg a szerződések érvényességéhez fűződő helyzet. A nemzetközi igazságosság dinamikus követelményeinek akart megfelelni az a kísérlet, amely a Népszövetség egyességokmányának 19. cikkelyében kívánta biztosítani a világbékét veszélyeztető, alkalmazhatatlanná vált szerződések felülvizsgálásának és revíziójának a lehetőségét.® Hatékony jog- 1 2 1 Búza László szerint : «Ma már szinte speciális nemzetközi jogi fogalomként tekintik, holott a magánjogi doktrína fejtette ki s onnan vették át a nemzetközi jog teoretikusai... Nem egy meghatározott jogszabály talált az elméletben elismerésre, hanem csak a klauzula alapgondolatát képező elv, mely határozott szabállyá még a teóriában sem tudott kijegecesedni». A nemzetek szövetségének szerepe az alkalmazhatatlanná vált nemzetközi jogszabályok revíziójánál s a rebus sic stantibus klauzula, Szeged, 1931. 6. o. 2 A Népszövetség 1929. évi közgyűlésén foglalkozott ennek a cikkelynek 24 Theologia.
