Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Papp Imre: Erkölcs és vallás viszonyának problematikája
A NEMZETKÖZI IGAZSÁGOSSÁG 363 «minden közösségi alakulásnak az a legfőbb természeti törvénye, hogy előbb és inkább akarja az általános emberi jót, mint a részlegeset és hogy annak keretében gondoskodjék saját érdekeinek arányos biztosításáról».1 A célok rendjét kell szem előtt tartanunk és akkor tisztán láthatjuk, hogy meddig terjed ennek a közösségnek a joga. A nemzetközi közjó nem kívánhatja az egyes államoktól, hogy függetlenségüket feláldozzák vagy önmagukat semmisítsék meg, enélkül is beilleszkedhetnek ebbe az egyetemesebb közösségbe és szolgálhatják annak célját. A célok rendjét tekintve azonban azt is láthatjuk, hogy egy magasabbrendü közösségnek az életét egy magasabb rendű igazságosságnak kell szabályoznia, viszont az alacsonyabb rendű közösség életét szabályozó igazságosság átfogó vonatkozásban van a magasabb célt kitűző igazságosság fajtával. A nemzetközi igazságosság lényegét az államok nemzetközi társadalmáról és közös javáról szóló fejtegetéseink eredményeként a törvényes igazságosság legegyetemesebb megnyilvánulásának tarthatjuk. A nemzetközi társadalom természetjogának alapja csak az lehet, amit nem az egyoldalúan elvont történelmi és a népek életének adottságaival nem törődő racionális gondolkodás, materialista érdekharc vagy az újabban jogszabályozó erővel felruházott faji összetartás ösztöne határoz meg, hanem a dolgok természetes rendje. Csak ezen az alapon jöhet létre nemzetközi rend.s A keresztény felfogás itt is következetesen képviseli a közösségi gondolatot és azt vallja, hogy a korlátlan individualizmus és liberalizmus kora a nemzetközi életben is lejárt. Itt is alkalmazhatjuk azt az általános szenttamási elvet, hogy a rész jobban szereti az egészet, mint önmagát, mert ami létében máshoz van kötve, az nem is akarhatja a részleges jót az egyetemes javak nélkül.1 * 3 Az egyes államok külön-külön vett részleges javát sem lehet biztosítani az egyetemes közjó megteremtése nélkül. Az államok benső békéjét is biztosító egyetemes rendet és boldogulásukat jelentő feltételek megvalósulását, valamennyi tag közös javát csak egy magasabbrendü igazságosság szabályozhatja. 3. A nemzetközi igazságosság megvalósításának követelményei. (Gazdasági szoiidarizmus, politikai együttműködés.) A jogi rendezésnek egyik célja az érdekek békés összegyeztetésének gyakorlati megteremtése és ezáltal a társadalmi vagy nemzetközi rend biztosítása. Hogy most a nemzetek közötti igazságosabb rendet elsősorban a világ javainak arányosabb felosztásával akarják biztosítani, az annak a bizonyítéka, hogy a nemzetközi közjóban a népek boldogulásának gazdasági előfeltételei is benn1 Horváth Sándor O. P. : Társadalmi alakulások és a természetjog. Budapest, 1942. 25. o. 3 Helyesen írja Taparelli : « Le nazioni tendono dunque pel naturale loro svolgimento ad una comunità d’interessi, che non puo essere regolata se non coi principii di ordine o di giustizia... La società internazionale nascerà dunque da fatto naturale » i. m. II. 194. o. 3 1. 60, 5.
