Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Papp Imre: Erkölcs és vallás viszonyának problematikája
A NEMZETKÖZI IGAZSÁGOSSÁG 357 A nemzetközi igazságosság. 2. A nemzetközi igazságosság alapja. (A világ népeinek természetes szolidarizmusa.) A nemzetközi igazságosság eszméjének történeti alakulása megadja a szempontokat ahhoz, hogy a nemzetközi szociális igazságosság nevében támasztott követeléseket miként lehet beilleszteni a nemzetközi jog rendszerébe. Alapjában véve ma is onnan kell kiindulnunk, ahonnan az újkori fejlődés elindult. A probléma lényegét már Vitoria meghatározta és az ő eszméihez kell visszatérnünk, mikor azt látjuk, hogy az újkori fejlődés nem tudta megvalósítani azokat a nagy gondolatokat, amiket ő az emberi nem természetes egységéből és a népek szabad érintkezésének jogából levezetett. Az egyes embereknek és a népeknek a világ javaiban való részesedési joga ma is ezen alapul, amint ezt a katolikus moralistáknak a népek terjeszkedési jogáról kiadott fribourgi deklarációja is kiemelte.1 Ezzel szemben azon bajok és tévedések között, amelyek a népek békés együttélését lehetetlenné teszik, XII. Pius pápa első helyen azt említi, hogy «az emberek a szolidaritás és a szeretet törvényét elfeledik ; azt a törvényt, amelyet a közös származás követel, az összes emberek közös értelmes természetének egyenlősége, bármely nemzethez tartozik, előír».1 2 A mai időkben tehát újra ezt kell megtalálni, a nemzetközi jog mai állása szerint igazolni és ebből a nemzetközi szociális igazságosság megvalósítására a gyakorlati következtetéseket levonni. Ma, mint a népek alanyi jogát, hangoztatják a világ javaiban való részesedés igényét, de ennek kielégítését nem lehet közvetlenül az egyesektől követelni, hanem csak a népek egész világtársadalmától. Ha a nemzetközi szolidaritást elfeledjük és a különbségek kiegyenlítésére való törekvést a kölcsönös igazságosság módjára akarjuk megvalósítani, akkor a világ szükségképen két szembenálló táborra oszlik : a birtokosok és nincstelenek («die Gesättigten und die Unbefriedigten» — «the haves and the have nots») csoportjára. A nemzetközi szociális igazságosság az egyes államokon belül érvényesülést kereső szociális igazságossághoz hasonlóan metaforikus jellegű. Valódi, de nem teljes igazságosság, mert hiányzik a jogalanyok szembenálló teljes különbözősége. Az egész közösséggel szemben, a közösség java, az egyetemes rend fenntartása és a béke megőrzése címén kívánhatja egy nép jogos igényeinek kielégítését. Viszont a kielégítésnek mértéke is nehezen állapítható meg, mert mértékkel nem rendelkező igények kielégítéséről van benne szó.3 A világ javaiban való arányos részesedés problémájának túl könnyű megoldása lenne az a gondolat, hogy az államok által felállított hatalmi keretek 1 Le problème de l’expansion. Extrait de La Vie Intellectuelle, 1938 május 25. sz. 6. old. 2 Summi Pontificatus, 20—21. old. 3 L. Szepesdi : A törvényes igazságosság fogalma, Budapest, 1942. 62. o. skv.
