Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Papp Imre: Erkölcs és vallás viszonyának problematikája
SZÉLJEGYZETEK A RENDKÍVÜLI HÁZASSÁGI KÖTELÉKI PERHEZ.1 14. Az eddigiekből kitűnhetett, hogy a rendkívüli házassági köteléki per se nem közigazgatási, se nem közigazgatási bírói eljárás, hanem egyszerűen kiágazása a köteléki pernek. A rendes és a rendkívüli házassági köteléki per lényegileg egy házassági köteléki per, a kettő rendszerbelileg is egészen szorosan egymás mellett foglal helyet. Ezért nevezhető az érvénytelenségi per kettős érvénytelenségi pernek. Mindkettő egyazon célra irányul : a házassági kötelék érvényének vagy érvénytelenségének (semmisségének) az egyházi bíróság előtt lefolytatott per útján történő megállapítására. A sikeres kereset után mindkettőnek azonos az eredménye: a bíróság a házassági kötelék eredetileg fennálló érvénytelenségét állapítja meg, (ha pedig a kereset alaptalan, az eredmény akkor is azonos : a bíróság mindkettőben a házasság érvényessége mellett dönt). A sikerre vezetett keresethez azonos hatás kapcsolódik : a házasság érvénytelenségének megállapítása után a házasfelek új házasságot köthetnek. A kánoni jogban tehát egy házassági köteléki (érvénytelenítő, semmisségi) per van, amely azonban bifurká- lódik : szétágazik pedig rendes és rendkívüli semmisségi perre. A házassági köteléki pert célja, eredménye és hatása szilárdítja egységes házassági érvénytelenségi (semmisségi) perré, ez pedig a lényeges perjogi szerkezet azonosságát involválja. Az egységesség nemcsak a cél, eredmény és hatás materiális irányában nyilvánul meg, hanem levetődik a perjogi síkra is : a rendkívüli tisztán processzuális arculatában is éppen annyira érvénytelenségi per, mint a rendes. A házassági köteléki kereseti jogra, az illetékesség jórészére, a jogerőre, a perorvoslatokra, a házasságvédő nélkülözhetetlenségére vonatkozó szabályok, de egyáltalán a házassági köteléki per legfontosabb alapelvei, garanciái egyaránt érvényesülnek a rendes és a rendkívüli házassági köteléki perben. Hogy ezek közül egy-kettőt közelebbről említsünk, azt a házastársat, akit a jog a rendes házassági köteléki perben kizárt a kereseti jogból, nem illeti meg az a rendkívüli házassági köteléki perben sem ; nemcsak azért, mert ez prémiumot jelentene számára, hanem, mert a i i Előző közleményt I. a Theologia 1942 (IX.) 250 skk., 350 skk., 1943 (X.) 233 skk.
