Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Horváth Sándor O. P: Szűz Mária a keresztény világnézetben
306 HORVÁTH SÁNDOR O. P. Krisztushoz ! Valahányszor tehát Krisztus keze érint bennünket, Mária is hozzánk nyúl, nem a maga kezével, hanem azáltal, akit szült. Ilyen helye csak neki van Krisztus országában, ezért illeti meg őt különös becsülés és tisztelet. Ha a sokaságot csak egységesítő tényezővel lehet összetartani, akkor a szentek egyességének fizikai összetartó ereje és megvalósulásának tényezője Krisztus, erkölcsi középpontja pedig a Szent Szűz. Teremtett lények között senkinek sem akkora érdeke Krisztus dicsősége, mint Máriának, Krisztus megváltásához senki sem áll oly közel, mint Mária, az üdvösség javait senki sem tudja úgy megbecsülni, mint ő, mivel senki sem részesedett bennük oly mértékben, mint Mária. Kinek az üdvét ne akarná ő, kit nem segítene meg az üdvösség felé való törte- tésben, s emellett ki alkalmazkodnék annyira Krisztus és Isten akaratához mint ő, aki ezt már a földön a hitben oly tökéletesen gyakorolta. Az ilyen erkölcsi középpont csak megbecsülést és tiszteletet válthat ki lelkűnkből, mivel ez képviseli a legteljesebb hasonlóságot Krisztussal az igazi, a teljes értékközépponttal. Krisztus mindenkiért meghalt, mindenkinek az üdvét akarja, mindent magához vonz. Ebben hasonlít hozzá a teremtmények között legjobban szent Anyja. Ha tehát várunk valamit Máriától, ha küzdelmeinkben, törtetésünkben bizalommal fordulunk hozzá, akkor először is csak egy a Krisztus dicsőségéért buzgólkodó személyhez fordulunk s nem várunk tőle mást, mint részvétet, anyai figyelmet, szeretetet, amely a többit épúgy Krisztusra bízza, mint a kánai menyegző zavarának és kissé nehéz helyzetének a szanálását. Hogy most a teológia és az emberi érzelem tovább megy, s mindabból, amit mondottunk, messzebbmenő következtetéseket von le, az már nem világnézeti kérdés. Ezért a teológia felel, és a felelet minősége szerint bukik vagy tündöklik. A célunk az volt, hogy Máriát olyan szempontok szerint állítsuk be a keresztény világnézetbe, amelyek a kinyilatkoztatás lényeges részeit képezik, amelyek nélkül Isten igéjét, Isten terveit nem foghatjuk fel helyesen, sőt egyenesen megcsonkítjuk azokat. A győztes, a szabadválasztással Istenhez és Krisztushoz simuló, a hitben magát megalázó Istennek magát átadó, éppen azért isteni dicsőségben ragyogó asszony szimbóluma, sőt teljes megvalósulása áll a keresztény szeme előtt Máriában, akiben üdvösségének hajnalát, mintaképét és a Krisztus felé vezető erők erkölcsi középpontját tiszteli. Ezt jelenti Mária tisztelete a kereszténységben s ezért mondjuk az evangéliumi asszonnyal: boldog az a méh, mely téged hordozott és az emlő, amely téged táplált.1 Amely emlőn Krisztus felnevelkedett testileg, azon akarunk mi lelkileg, erkölcsileg nevelődni, úgyhogy nem szégyenkezünk ugyanazt Anyánknak vallani, akit Krisztus is Anyjának vallott. * * * 1 Luk. 11.27.
