Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Pataky Arnold: Adatok Szent Péter leveleinek misztikájához
meg. Az Isten parancsait készségesen teljesítő ember megízleli, hogy édes az Úr (2, 3.) ! Szent Péter is használja Szenr Pálnak gyönyörű hasonlatát, hogy az Isten egyháza szellemi épület, amelynek szegletköve az Úr Jézus (Ef. 2, 20.). Mi mindnyájan mint élő kövek lelki házzá, szent papsággá épüljünk fel rajta, lelki áldozatok bemutatására, mely áldozatok Jézus Krisztus által kedvesek az Istennek (2, 4. 5.). A keresztények, akár a zsidóságból, akár a pogányságból tértek is az Egyházba, az ószövetségi választott népnek az előjogaiba lépnek : választott nemzetséggé, királyi papsággá, szent nemzetté, Isten népévé lettek, hogy hirdessék Annak erényeit, aki őket a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívta meg. Az összes keresztények szent és királyi papsága úgy értendő, hogy minden keresztény köteles az Istennek az imádás, hálaadás és dicséret áldozatát bemutatni, de Szent Péter egyáltalán nem tagadja, hogy Jézus Krisztus az Egyházban külön papi rendet szervezett. Joggal állíthatjuk, hogy ezek a kegyelmek a lelket a misztikus élet legnagyobb magaslatára, az «unio transformans» fokára emelhetik fel. Az egykor bűnös embernek fokozatosan át kell alakulnia és Krisztusra, az élő szegletkőre reá kell épülnie az Istennek lelki házává. És a keresztény ember részéről mi a feltétele e szédítő kegyelmeknek, az Istennel való egyesülése csodálatos fokainak? Semmi más, mint az Isten parancsainak hűséges teljesítése ! Az apostolfejedelem egész első levelének további részei az Isten akaratának, az isteni parancsoknak lelkiismeretes követését kívánják meg. így szentül megőrizzük szívünkben az Úr Krisztust (3, 15.). Szent Péter is hangoztatja azt a gondolatot, amelyet Szent János iratai és Szent Pál levelei oly nyomatékosan említenek, hogy a kegyelem állapotában lévő ember szíve Krisztusnak élő lakóhelye. A hívek pedig közöljék egymással az Istentől kapott kegyelmeket (4, 10.). Ha Krisztus szenvedéseiben részt veszünk, vigadva örvendezünk majd az Ő dicsőségének kinyilatkoztatásában is (4, 13.) ; ha Krisztus nevéért szidalmaznak minket, boldogok leszünk, mert az Isten tisztelete, dicsősége és ereje és az Ő Lelke megnyugszik rajtunk (4, 14.). Ahol Krisztus van, ott van a Szentlélek is ! A földi élet szenvedéseinek végtelen értékét gyönyörűen kiemeli e levél befejezése : «A minden kegyelem Istene pedig, aki az Ő örök dicsőségére hívott meg minket Jézus Krisztus által, maga fog minket, miután kissé szenvedtünk, tökéletesíteni, megerősíteni és megszilárdítani» (5, 10.). A tanítás ugyanaz, mint amelyet Szent Pál Róm. 8, 18-ban ad : a földi élet szenvedései nem mérhetők össze a jövendő, örök dicsőséggel.. # * * * Szent Péter második levelének az Istennel egyesült életről szóló tanítása valósággal kiegészíti az első levél gondolatait. Szent Péter ismételten hangoztatja, hogy a kereszténységre való meghívásunkat ADATOK SZENT PÉTER LEVELEINEK MISZTIKÁJÁHOZ 291 19*
