Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 277 a pápa tanácsadói között hallatja szavát ; a hugenotta-háborúk borzalmaiban vonagló Franciaországban tartózkodik hivatalos megbízásból, mint a pápai követ tanácsadója ; a velencei, majd az angol politikai eseményeket közelről figyeli és véleménye döntő súllyal bír. Másrészt, mert írásai létrejöttének alkalmát a kor mozgalmai szolgáltatják. — A szorosan vett személytörténeti részben mellőzhetetlen szempont, hogy a szentnek és egyháztanítónak életbemutatásában a mai kor embere nem annyira a kész szentet és tudóst kívánja látni, hanem a lélektani fejlődés és küzdelmek útján kísérve szemléli végig kialakulását, eljutását a tökéletesség bizonyos fokáig. Az ilyen igényekhez szigorúan ragaszkodó Bellarmin-életrajz azonban természetszerűleg az olvasótábor leszűkítését vonta volna maga után s ezért a nagyszorgalmú rendtörténetíró engedményt tett az e téren mutatkozó szükségletnek. Olyan életrajz alkotását célozta, amely — saját szavai szerint — amellett, hogy «kielégíti a tudományos érdeklődést», még «táplálékot is nyújt a lelki épülést keresőknek». (Bev.) Sőt úgy látszik, ez utóbbi vált elsődleges céllá : «A jelen magyar életrajz két célt tűz maga elé. Elsősorban azokra tekint, akik a Szent életrajzának olvasása közben épülést akarnak meríteni. Ez a cél megszabta a munka menetét, anyagának összeállítását és adatközlésének irányát. Második cél volt, hogy kiindulópontul szolgáljon a további kutatáshoz a magyar szakíró kezében». (299.) Bár az ilyen kettős feladat együttes, minden tekintetben kielégítően sikeres megoldása nem könnyű, esetünkben szerző eredményesen közelíti meg a megkívántató eszményt. Dicséretes, hogy Szent Róbert életét a száraz adatszerű elhatárolás helyett szempontok köré fűzi (bár az időbeliség sorrendje nagyban és egészben így is mentve van), ami által nem az adatok fárasztó tömegén, hanem folyamatos életszerűségében hozza közel az olvasóhoz hősét. (A fejezetek címei egyben kifejezik a szempontokat is : Családi körben, Bontakozó évek, Tanár, író és nevelő, Elöljáró, Nehéz feladatok, Bíboros, Apostolutód, A világegyházért, Bellarmino és a magyarság, A lelki élet mestere, Pálya végén, Szentek ragyogásában.) A szép életrajznak különösen azokat a részeit veszi örömmel az olvasó, amelyek egészen közel visznek Szent Róbert személyéhez vagy az eseményekhez. Így gyermekkori közvetlen hangú levele arról, hogyan tanulnak a montepulcianói jezsuita iskolában (22—23) ; milyen körülmény segítette elő jó szónokká való kifejlődését (40)? ; Szemelvények katekizmusából (121); a pápa hatalmáról írt műve egyik élénk párbeszédes fejezetéből (200) ; s ezt olvasva fájlaljuk, hogy bár B. főművéről sok hasznos c-s szép kerül elmondásra (61—73), itt is miért nem jut osztályrészünkül valami kis szemelvény is? A kegyelemről szóló vita ismertetése (171—176) még bővebb tudnivalók iránt csigázza fel érdeklődésünket, viszont kielégítő, életszerű és lendületes az 1. Jakab angol királlyal folytatott szellemi harc (193—198), ugyancsak a francia bonyodalom vázolása (198 skk). További gazdag eredmények feltárási lehetőségére jogosít az az útnak indító szép kis összefoglalás, amely Bellarminnak a magyar szellemi életre tett hatására mutat rá (231—236). A nagy egyháztanító erényei közül aSzentszékhez való törhetetlen ragaszkodása,
