Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
A NEMZETKÖZI IGAZSÁGOSSÁG 265 büntető hatalmából vezeti le a háború jogosságának első feltételét és egy másik helyen is erre a felfogásra jellemző módon a beljogi rendezés keretében emlékezik meg a hadi jogról. (I—II. 105,3.) Az is, jellemző, hogy a rend megbontóival, a jogtalan háborút viselőkkel szemben a középkor azokkal a szankciókkal kívánt élni, amelyek egy egyhatalmi rendszer maradványai voltak, vagy olyan lépéseket tett a háborúk megelőzésére és korlátozására, amelyek egy központi tekintély! hatalom (pápaság, császárság) erkölcsi erejére és politikai hatalmára támaszkodtak. Szent Tamásnál tehát a nemzetközi igazságosság a büntető igazságosság érvényesülését jelentette, amely szerint a jogos háborút viselő fél büntető bíró módjára járhat el. Kétségtelenül igen értékes és termékeny gondolat ez, amelyet addig, míg a háború megmarad a népek életében az önbíráskodás eszközének, egészen elhagyni nem lehet. Egyhatalmi rendszerek keretében pedig maradék nélkül megvalósulhat az igazságosságnak ez a gondolata. Azonban azt is tudnunk kell, hogy a modern korban a nemzetek kapcsolatát az egymás mellé rendeltség jellemzi és a háború fogalma is ennek következtében más lett. Tévesen jártak el tehát azok, akik a legújabb időben is megkísérelték különösen a háborús felelősség, békefeltételek, jóvátételi kérdések megállapítása terén egyoldalúan csak a büntető igazságosság alkalmazását keresni. Látszólag még a keresztény hagyomány tanúságát is maguk mellett idézhetik, akik erre kivatkoznak, azonban helytelenül. Legtöbbször csak hamis önigazolást keresnek, mert a nemzetközi élet mai változott formái között a büntető igazságosság eszméje önmagában véve nem lehet a nemzetek közötti kapcsolat rendezője.1 Hogy legalább elvben alkalmazni lehessen, fel kellene éleszteni a nemzetközi rend egyetemesen elfogadott egységének eszméjét, amely a középkorban élő valóság volt. Világosan kellene tudnunk, hogy milyen alapokra épülne fel ez a nemzetközi rend és mi által lenne meghatározható az ellene elkövetett vétség. Ma azonban még a támadó fogalmát sem elehet egyetértőén meghatározni. A gyakorlatban pedig a büntető igazságosság érvényesítéséhez szükség lenne végrehajtó rendelkező hatalommal bíró tekintélyre, amivel a középkori pápaság és császárság átmeneti időkre legalább erkölcsi téren rendelkezett. A mai viszonyokra is alkalmazható tartalmát a nemzetközi igazságosság 1 A világháború utáni rendezésre mondja erős kritikával Fr. Berber : «Eine solche Auffassung ist für das Völkerrecht völlig unbrauchbar. Der Schwerpunkt gerade eines gesunden Völkerrechts liegt aber im materiellen, nicht im formellen Recht... Man bemüht sich fieberhaft, die Erzwingung des internationalen Rechts zu garantieren ; die entscheidende Frage aber, durch deren richtige Beantwortung ein Großteil der Probleme der Erzwingbarkeit von selbst hinfällig würde, nämlich die Garantierung der Richtigkeit des internationalen Rechts, wird nicht mit ernstem Bemühen, sondern überhaupt nicht oder mit Skepsis betrachtet. Ein positivistisches Völkerrecht freilich muß ihr gegenüber schlechthin versagen.». Sicherheit und Gerechtigkeit. Eine gemeinverständliche Einführung in die Hauptprobleme der Völkerrechtspolitik. Berlin, 1934. 136. o.
