Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
A NEMZETKÖZI IGAZSÁGOSSÁG 261 rendszerének világában a jogos háború a birodalom védelmét jelentette a barbárokkal szemben. Ugyanígy értelmezte a jogos háborút keresztény módon Szent Ágoston és nyomában a középkor, mikor ezenkívül a hűbéri jogok megvédése is hozzátartozott a jogos háború alapját képező igazságosság eszmei tartalmához. Az újkor kezdetén leginkább a gyarmati hódítások és dinasztikus érdekek védelme körül forgott a nemzetközi igazságosság és jog problémája. A francia forradalom óta pedig egyre inkább előtűnnek a háború szociális vonatkozásai és hatásai. Amióta a háborúk az egész népet megmozgatják, azóta minden ú. n. totális háború egyre szembetűnőbben oka vagy előkészítője egy nagy társadalmi forradalomnak, mert a nép saját érdekeiért akar harcolni. Ha mindezt meggondoljuk, akkor látjuk, hogy ma az egész világra kiterjedő háborúk gigantikus méretei között hiába keressük a jog és erkölcs régen megállapított kazuisztikus feltételeit. A háború hatalmas népi erők és életérdekek személytelen küzdelmévé vált és hogy mit lehet ebből a jog és erkölcs kategóriáival megragadni, — ez a nagy kérdés. Nagy változások korában élünk. Az elmúlt évtizedekben uralkodó liberalizmus szelleme a nemzetközi életben is érvényesült. A népek szabad versenyével vélték biztosítani a világ javainak kihasználását, a civilizáció terjedését és a különböző népek érdekeinek összeegyeztetését. Egy világhatalom által irányított szabadverseny azonban a nemzetközi életben sem tudta biztosítani a népek boldogulását. Csak addig tarthatott, míg a világot meghódító európai népek még elég szabad területet találtak maguknak. A világpolitikai helyzet, nemzetközi kereskedelem és gazdasági érintkezés átalakulása azonban azt eredményezte, hogy az egész világ népeinek harmonikus fejlődésébe vetett hit megszűnt. Megerősödött népek mint új nagyhatalmak jelentkeztek és az igazságosság jogcímén kértek maguknak egyenlő részt a világ javaiból. A mai korban általánosan ható eszme, amellyel minden rendszer a maga értékesebb voltát igyekszik igazolni és a tömegeket a maga számára megnyerni, aszociális igazságosság gondolata a nemzetközi életben is jelentkezett. Hogyan valósítható meg ez a követelmény a világ javainak arányosabb felosztásával? — ez az időszerű politikai kérdés tartja ma lázban a világot s ez a most folyó világküzdelemnek lelkeket feszítő ereje. Mennyiben igazolható a keresztény tanítás elveivel mindaz, amit a nemzetközi igazságosság követelményeként hirdetnek, hogyan találkozhatik itt a régi igazság az új idők igényeivel? — ezekre a kérdésekre adandó felelet a mi célkitűzésünk. A mai szellemi forrongásban útmutatóink elsősorban azok a pápai megnyilatkozások, amelyekben a keresztény igazság legfőbb őre megjelölte a nemzetközi rend alapjait és újjáépítésének feltételeit.1 S mivel végeredményben bölcseleti kérdés megoldásáról van szó, 1 Ilyen alapvető pápai dokumentumok XII. Pius pápának Summi Pontificatus kezdetű trónralépő enciklikája, továbbá 1939, 1940 és 1941 karácsonyán az egész világhoz intézett szózatai. Az Osservatore Romano hosszú cikksorozatban ismertette ezeket a nyilatkozatokat, amelyek bővebb földolgozásban könyvalakban is megjelentek : G. Gonella : Presupposti di un ordine internazionale, Note ai Messagi di S. S. Pio XII. Edizioni Civitas Gentium,
