Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
AZ APRÓSZENTEKELÉS S A MAGYAR L1TURGIATÖRTÉNET 259 Et benediccio dei patris omnipotentis et filij et spiritus sancti maneat super has creaturas uirgarum. Arnen».1 Az imént közölt szöveg még élénk nyomát mutatja annak, hogy az Egyház tudatosan alakít át kereszténnyé egy pogány szokást ; ezért említi, hogy a «vesszőktől távol meneküljön az ördögnek minden mesterkedése» («fugata ab eis cuncta dyabolica machinacione»). Bele van dolgozva egy népi hiedelem is : a föld mélyéből belső életerőből kisarjadzó vesszők a vizeket megtisztítják («uirgas quas ex meatu terre interiora per spiracula profluente — helyesen : profluentes — laticem mundare iussisti»). Ezt egészen nyilvánvalóan azért említi az áldás szövege, hogy az embereket is hasonlóképen tisztítsák ezek a vesszők. Azt hiszem, nem tévedek, ha ebben a kifejezésben már a kelés, ragya stb. motívum meglétére gyanakodom. A ritus is említést talál a szövegben : az emberek alázatosan meghajoltak, és úgy verték őket a vesszőkkel. A második szöveg a XV. századból való, és szintén premontrei breviáriumban olvasható, ékes jeléül, hogy a magyar premontreiek milyen intenzíven kapcsolódtak bele a lelkipásztorkodásba. Ez a breviárium frater Thomas premontrei szerzetes részére készült 1456 után, aki a téti (csuti) Szent Euszták- monostornak volt tagja.1 2 Ugyanezt a szöveget megtaláltam beírva egy nyomtatott 1511 -es misekönyvben,3 a bekötési tábla belsején. A két forrásban megtalált újabb szöveg teljesen különbözik a XIV. századitól: «Ostende nobis domine misericordiam tuam et salutare tuum da nobis. Domine exaudi oracionem meam et clamor meus ad te ueniat. Dominus uobiscum. Et cum spiritu tuo. Domine ihesu christe filij dei viui benefdicere et sanctifficare digneris virgas istas sicut benedixisti tres virgas moysi prophète tui in terra egipti sic et istas («b» nostras) virgas benefdicere et sanctifficare digneris tua bene- diccione celesti, vt quicunque ex tuis famulis ab («b» cum) istis virgis signati («b» asignati) fuerint, tua benediccione repleantur, per Christum dominum nostrum. Arnen». A «b» szövegben az első szakasz (Ostende etc.) nincs meg ; a végén hiányzik a «per Christum etc.» ; helyette a «repleantur» után ez áll : «fjn N(omine) f p(atris) f et f filij f et spiritus sancti f Amen, f 1528.» 1 Egyetemi Könyvtár cod. lat. 36. föl. 60—60'. A kódex-szel először Timár Kálmán foglalkozott, Premontrei kódexek, Kalocsa, 1924, p. 17. További bibliográfiát 1. kis művemben, Index codicum manu scriptorum liturgicorum Regni Hungáriáé. (Az Orsz. Széchenyi Könyvtár kiadványai XIV.) Budapest, 1941, p. 17. nr. 79., ahol, sajnos, tévesen azt írtam, hogy a kérdéses breviárium a leleszi premontrei monostor számára készült. A díszítés északmagyarországi jellege, és Keresztelő Szent János patrociniuma (föl. 95.) Jászóra utal. 2 Egyetemi Könyvtár cod. lat. 67. föl. 120' (= «a» szöveg). Erről is Timár írt először i. m. 19—21. ; de persze nem az említett szövegekről. Egyéb bibliográfiát 1. az idézett Indexemben nr. 81. 8 Missale Strigoniense 1511. (Nie. de Franckfordia kiadása), a Tudományos Akadémia példányában. Ennek a szövegnek («b» szöveg) variánsait zárójelben közlöm. 17*
