Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
AZ ESCHATOLIKUS ISKOLA EOYHÁZTANA 249 Wrede, 1906, ennek újból átdolgozott második kiadása Geschichte der Leben- Jesu-Forschung, 1913 (XII, 659), 19244 ; Geschichte der paulinischen Forschung 1911,1933J (X, 197), ennek a műnek folytatása Die Mystik des Apostels Paulus, 1911, kibővítve másodszor 1930 (XV, 407); azonkívül még Das Abendmahl im Zusammenhang mit dem Leben Jesu und der Geschichte des Urchristentums, I—II, 1901, 19292 és Die psychiatrische Beurteilung Jesu, 1913, 1933*. (Schweitzer művei a tübingai Mohr—Paul Siebeck kiadónál jelentek meg.) Schweitzer eschatologikus álláspontját rövid összefoglalásban adja F. Buri : Christentum und Kultur bei A. Schweitzer, Bern, 1941. Weiss János eszméi hatottak a modernistákra, főkép Loisy Alfrédre és a müncheni Schnitzer Józsefre. Loisy mindvégig kitartott felfogása mellett, mely Jézus tanítását «lényegében eschatologikusnak, enthuziasztának és misztikusnak» tartotta : L’Évangile et l’Église, 1902, németül Evangelium und Kirche, München, 1904, Autour d’un petit livre, 1903, Les évangiles synoptiques, 1907, Simples réflexions sur le Décret «Lamentabili» et sur l’Encyclique «Pascendi», 1908, Quelles lettres sur des questions actuelles et sur des événements récents, 1908, La naissance du Christianisme, 1933. (v. Ö. 92. 1.). Loisyről és irányáról jellemzést ad Jean Rivière : Le modernisme dans l’Église, Paris, 1929, P..M.-J. Lagrange : M. Loisy et le Modernisme, Juvisy, 1932, Pataky Arnold : Loisy Alfréd. 1857—1940. Theologia, 1940, 360—363, P. A. Vellico O. F. M. : De Ecclesia Christi, Roma, 1940, 72—79. Lagrange Loisyt a modernizmus legfőbb fejének tartja előbb idézett munkájában (137. 1.), hasonlóképpen S. Leblanc is : Un Clerc qui n’a pastrahi. Alfred Loisy d’après ses mémoires, Paris, 1931, 77. Schnitzer József munkái : Hat Jesus das Papsttum gestiftet? Augsburg, 1910 és Das Papsttum eine Stiftung Jesu? Augsburg, 1910. Ellene fellépett Fr. Tillmann : Jesus und das Papsttum, Cöln, 1910 és A. Seitz : Modernistische Grundprobleme in den dogmengeschichtlichen Untersuchungen von Dr. Schnitzer und Dr. Koch, Köln, 1912, azonkívül P. Dausch : Kirche und Papsttum — eine Stiftung Jesu, Münster, 1921, Bibi. Zeitfr. 4. F. 2. H. A modernizmusnak legújabb hajtása az 1938 január 19-én indexre helyezett der katholizismus. Sein Stirb und Werde. Von katholischen Theologen und Laien. Herausgegeben von G. Mensching, Leipzig, 1937 (Hin- richs, 247). A bonni protestáns teológus vallástörténész neve alatt kiadott munka egy névtelen modernista katolikus szerzőtől származik, ahogy ezt róla bírálói megállapították: Zeitschrift für katholische Theologie, 1938, 109—123, Scholastik, 1938, 260, főkép a Theologie und Glaube 1938. évf. egész második füzete (B. Bartmann, K- Piper, J. Brinktrine, P. Simon, Fr. Rüsche, W. Moock, Mayer), mely Reform-Katholizismus? címmel különkiadásban kétszer is megjelent a paderborni Bonifacius-Druckerei kiadásában 1938-ban. A teljesen Werner Márton exegetikai és dogmatörténeti tételeinek szellemében író névtelen szerző egyháztanára vonatkozó állításaira Pieper Károly paderborni teológiai tanár felelt (i. m. 32—44.). A modernista szerző a megjelent cáfolatokra új könyvet adott ki 1940-ben Der Katholizismus
